A kínzások kora nem ért véget
Elektrosokk, korbácsolás, nemi erőszak, vizelet megivása – az Amnesty International (AI) friss jelentése szerint a mai napig számos kormány alkalmazza ezeket a kínzási módszereket.
„A rendőrök azt mondták, hogy húzzuk fel a térdünket, feküdjünk magzati pózba, majd ütlegelni kezdtek minket. Egyikük azt mondta, hogy ne imádkozzunk, mert ebből a helyzetből még az isten sem fog minket kimenteni. Azt mondták, hogy elérkezett az utolsó óránk. Aztán lehúzták az alsónadrágomat, és felhelyeztek valamit" – mesélte el az AI-nek fogva tartásának történetét a 21 éves Juan Manuel Santos, akit egy venezuelai tüntetésen vettek őrizetbe február közepén.
Az őrizetesek kínvallatását tiltó ENSZ-konvenció harminc évvel ezelőtt lépett érvénybe, nyoma sincs azonban annak, hogy ez az embertelen bánásmód eltűnőben lenne, sőt világszerte széleskörűen alkalmazzák – áll az emberi jogi szervezet kedden Londonban ismertetett évfordulós jelentésében. Az 1984-ben kelt ENSZ-konvenciót eddig 155 ország ratifikálta, ám az AI adatai szerint 2014-ben, vagyis harminc évvel később is még legalább 79 államban – a konvenciót aláíró országoknak több mint a felében – vetik alá kínzásnak az őrizeteseket.
A jelentés szerint az AI csak tavaly és az idén két tucatnál is több bevett kínzási módszerről szerzett tudomást.
Ezek között szerepel a fizikai bántalmazás, az elektrosokk, a korbácsolás, a nemi erőszak, az étel és az ital megvonása az őrizetesektől, vagy az, hogy koszos víz, vizelet vagy vegyszerek megivására kényszerítik őket.
A világ legnagyobb emberi jogi szervezete közölte, hogy a helyzet súlyossága miatt ismét globális kampányt indít a kínzás betiltására. Az elmúlt harminc évben folyamatos haladás volt ugyan tapasztalható, az utóbbi időszakban azonban egyre több kormány alkalmazza ismét ezt a gyakorlatot nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva.
A tanulmány szerint az Amnesty International 2009 és 2013 között 141 országból kapott jelentéseket állami hatóságok által elkövetett kínzásokról és más embertelen bánásmódokról; ilyen jelentések a világ minden térségéből érkeztek. A szervezet hangsúlyozza, hogy ezek csupán azok az esetek, amelyekről az Amnesty International szakértői tudomást szereztek, és ez nem feltétlenül mutatja, hogy ténylegesen mennyire elterjedt a kínzás alkalmazása világszerte. Az ezzel kapcsolatos titkolózás arra utal, hogy a valós szám ennél is magasabb lehet.
A kínzásellenes kampány újraindításához időzítve az Amnesty International a világ 21 országában felmérést is készíttetett arról, hogy tart-e a lakosság a kínzástól. Az összesen 21 ezer ember bevonásával elvégzett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 44 százaléka félt attól, hogy kínzásnak tehetik ki, ha hazájában őrizetbe veszik.
A legtöbben – 80 százaléknyian – Brazíliában tartanak a kínvallatástól, utána Mexikó (64 százalék), valamint Törökország, Pakisztán és Kenya következik egyaránt 58 százalékkal. Nem sokkal marad le ettől a mezőnytől az EU-tag Görögország, ahol a megkérdezettek 57 százaléka tartana kínzástól őrizetbe vétele esetén, de még az Egyesült Államokban is 32 százalék, Németországban pedig 30 százalék nyilatkozott így.
A legkevésbé az ausztrálok és a britek tartják elképzelhetőnek, hogy kínzásnak vetnék őket alá a hatóságok: csak 16, illetve 15 százalékuk tart ettől az Amnesty International megbízásából elvégzett felmérés adatai szerint.
