Egyik tévéstáb a másikat váltotta Pusztaottlakán, Kovács János Kossuth utcai házában. A 80. évében járó férfi az emlékektől gyakran elsírta magát, de készségesen nyilatkozott minden újságírónak. Személye és sorsa azért vált érdekessé a nyilvánosság számára, mert miután 60 éves élettársa meghalt, nem volt pénze eltemettetni őt.

Rengeteget javult a közbiztonság a Kecskemét környéki tanyavilágban, amióta működik a tanyai bűnmegelőzési szolgálat. De ha megszűnne a koordináció, hónapok alatt visszatérne a korábbi, félelmetes világ: az, amikor tolvajoktól rettegtek az itt élők.

Dunántúl: számít a határ Magyarországon hárommillió ember él vidéki térben, ami az uniós szabványok szerint azt jelenti: olyan településen laknak, ahol egy négyzetkilométeren százhúsz alatti a lélekszám - mondja Rechnitzer János professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Nyugat-Dunántúli Regionális Kutatóintézetének igazgatója. Hozzáteszi: a Dunántúlon sok az apró falu, de közel vannak hozzájuk a kisebb, nagyobb városok, melyek vonzáskörzete rájuk is kiterjed - ez mindennapi életüket és jövőképüket is meghatározza. Dél-Alföld: hiányzó csapatok A Dél-Alföld vidékfejlesztési szempontból szinte az egész országot leképezi - mondja dr. Csatári Bálint, az MTA Regionális Kutatások Központja Kecskeméti Alföld Tudományos Intézetének igazgatója. - Megtalálható itt - főleg a Felső-Bácskában és Békés megyében - a nagy táblás gabonatermesztés, de a Homokhátság tanyavilágában sok biogazdaság is működik. A Dél-Alföldön lakik a tanyavilág mintegy 200 ezer lakójának kétharmada. Ez a vidék és lakossága profitálhatna a legtöbbet abból, ha átvennénk és a magunk adottságaira formálnánk az Európai Unió vidékfejlesztési politikáját. Észak-Alföld: döntés helyben Az Észak-Alföld régió vidékfejlesztési szempontból nem kezelhető egységesen, hiszen a régiót alkotó megyék földrajzi, települési és mezőgazdasági jellegzetességei eltérők. Ami mégis közös nevezőre hozható a három megyében, a minél több helyi termék, helyi specialitás előállítása és értékesítése, a vidéki örökség értékeinek felismerése és megóvása és az erre alapozott falusi turizmus fejlesztése - fogalmazott Maczik Erika, a debreceni székhelyű Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. projektmenedzsere.

A kormány alighanem évek óta először ússza meg a telet gazdademonstráció nélkül. Ezzel lényegében Gráf József agrárminiszter letette azt a kormányfő asztalára, amit az tőle várt. Gráf reálisan felmérte, hogy ha a gabona raktárban, a támogatás pedig a gazdák zsebében lesz 2005 végére, akkor nem kell traktorkonvojoktól tartania a választások előtt.

Fejlesztési pólusokat jelöl ki a parlament által most tárgyalt kormánykoncepció. E szerint Budapesten kívül Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged kapná meg a 2007-től 2013-ig városonként csaknem százmilliárd forinttal járó versenyképességi státuszt. A Közép-Dunántúlon két "társpólus", Székesfehérvár és Veszprém osztozkodna a feladatokon és a pénzen. Tudósítóink arra keresték a választ: milyen politikai viharokat kavar a koncepció, van-e elképzelés a pénz felhasználására.

Vidékpolitikai minimumprogram elfogadását javasolja a szocialista párt - jelentette be tegnap Géczi József Alajos országgyűlési képviselő. A politikus szerint a választási ciklusoktól független együttműködés a vidék fejlődését szolgálná az uniós forrásokhoz való hatékonyabb hozzájárulással, s ezért jogszabályban kellene rögzíteni a vidékpolitikai minimumprogramot. Bízik abban, hogy a párbeszéd az ellenzék és a kormány között tovább folytatódik, "hiszen az egymás mellett való elbeszélés is jobb, mint az, ha egyáltalán nem találkozunk".

A kérdés az, van-e válasz a kilátástalanságra, vissza lehet-e adni a vidék hitét - mondta Gyurcsány Ferenc a Pest megyei Hernádon. Bejelentette: Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsot hoznak létre.

A vidékpolitika tágabb fogalom, mint a vidékfejlesztés - állítja a kormányfő mellett működő vidékpolitikai tanácsadó testület elnöke.

Magyarországon a vidék szóhoz emberemlékezet óta pejoratív jelentéstartalmak kapcsolódnak. Nálunk a szóhoz nem az a képzet társul, hogy ott viszonylag alacsony a népsűrűség, zöld a rét, jó a levegő. Vidékinek lenni Magyarországon elmaradottságot jelent. Vidéken ugyebár kevés a pénz, mert nincs elég állás. Vidéken rosszak az utak, messze van a kórház, ezért kevesebben élik túl az infarktust. Vidéken kevesen használnak internetet. A vidékiek elmaradottak, nem tudják kitalálni magukat, és nem tudnak eredményesen pályázni az unióhoz - de ez az ő bajuk.