A sikerre ítéltek milliárdjai
A fejlesztési pólusok kijelölése több helyen vihart kavart. Vélhetően egyetlen szociológiai tanulmány sem tudta volna pontosan előre jelezni, hogy Szombathely tiltakozik majd leghangosabban a versenyképességi pólus listája ellen. Szombathely és Győr polgármesterei - mindketten szocialisták - állítólag még közös külföldi útjukon is - némi túlzással - szinte birokra keltek városukért. Szombathely azt akarja, hogy Győr kiemelése helyett a régió megyei jogú városainak hálózatát fejlesszék.
Állítások, ellentmondások
A Nyugat-Dunántúlon van a legtöbb megyei jogú város - öt -, s ezek képviselői Sopronban ültek egy asztalhoz. Balogh József győri polgármester azt mondta: "Megállapodtunk, hogy senki nem vonja kétségbe a gazdaságilag rendkívül fejlett, egyetemmel rendelkező Győr versenyképességi pólus szerepét. Mi pedig ígéretet tettünk arra: megpróbáljuk elérni az Országgyűlésben, hogy ne csak a pólusoknak ígért juttatást, hanem a többi város által alkotott hálózat tervezésére és fejlesztésére szánt összegeket is garantálja az állam. Ezen kívül pedig támogatjuk a régió egésze számára fontos infrastrukturális beruházásokat."
A győri városvezetést rendszeresen és élesen kritizáló fideszes országgyűlési képviselő, Szijjártó Péter nyilvánosan kiállt Győr fejlesztési pólus szerepe mellett. Ezzel szemben a soproni egyezség után Ipkovich Györgyöt szombathely polgármesterét a város Fidesz szervezetének vezetője olyan pártkatonának nevezte, aki elárulta városát. Ipkovich válasza erre az volt: nem árulta el Szombathelyt, továbbra is a térség nagyobb városainak hálózatszerű fejlesztését szorgalmazza.
Legutóbb a Nyugat-Dunántúl regionális fejlesztési tanácsa elfogadta Győr kiemelt fejlesztési szerepét, azzal a feltétellel, hogy a Győr-Sopron-Szombathely-Zalaegerszeg-Nagykanizsa gazdasági, innovációs, közlekedési fejlesztési tengely kiemelt támogatást kap.
Kósa Lajos Debrecen polgármestere, fideszes országgyűlési képviselő sem tartja szerencsésnek a regionális fejlesztési elképzeléseket, hiszen szerinte csak papíron léteznek a régiók, azok a valóságban nem működnek. Kósa indoklása szerint sem kulturálisan, sem gazdaságilag nem kötődnek egymáshoz a megyék. Emiatt minden megyeszékhely külön akar részesedni a támogatásokból, így sokfelé folyik a pénz, és egyik sem tud igazán megerősödni.
Kósa Lajos állításainak ellentmond, hogy ebben a régióban - friss tapasztalatok szerint - a városok szembenállás helyett inkább az együttműködésre törekednek Debrecennel. A debreceni polgármestert is megkereste nyíregyházi kollégája, Csabai Lászlóné MSZP-s országgyűlési képviselő, aki a két város közeledését ajánlotta neki. Kósa Lajos szerint érdemben nem lehet együttműködni addig, ameddig a két várost nem köti össze autópálya. (Most Görbeházáig ér az M3-as autópálya s a jövő év végéig vezet el Debrecenig és Nyíregyházáig. Az M3-as autópálya görbeházi csomópontjánál hiányzik egy 800 méteres szakasz, mely összekötné az M3-as autópályáról Nyíregyháza és Debrecen irányába leágazó utakat. Elmaradását hivatalosan azzal magyarázták, hogy a forgalom nagysága e szakasz megépítését nem teszi indokolttá. - A szerk.)
A Közép-Dunántúlon kisebb-nagyobb viták után, de gyakorlatilag elfogadták, hogy Székesfehérvár és Veszprém társpólusszerepet kap. Hartmann Ferenc veszprémi alpolgármester úgy fogalmazott: összeállt "a királyi pár", azaz a királyok és a királynék városa. Bár a két város vezetése egyformán sikerként értékeli a társközpontokká válásukat, Székesfehérváron az ellenzék megütközéssel fogadta a kormánydöntést. Cser-Palkovics András, a fehérvári közgyűlés Fidesz frakciójának helyettes vezetője azt mondta: városát minden szempontból alkalmasnak tartja arra, hogy egyedüli fejlesztési pólus lehessen.
Warvasovszky Tihamér székesfehérvári polgármester szerint viszont Fejér megye székhelyének semmilyen hátránya sem származhat abból, hogy a fejlesztési pólus szerepét meg kell osztania Veszprémmel. A polgármester hozzátette: a döntés egyáltalán nem érinti a régióközpont kérdését, hiszen a három közép-dunántúli megye és a megyei jogú városok már régen megállapodtak abban, hogy a közigazgatási centrum szerepét a királyok városa kapja majd.
Tudásközpontok, utak
A kormány négy kiemelt, versenyképességet javító területen akarja megvalósítani a fejlesztési programot. Ezek: az egyetemek, kutatóközpontok, aztán a térség gazdaságfejlődésének színterei, a harmadik a regionális hatás, a negyedik körbe pedig azok a városi programok tartoznak, amelyek kedvező környezetet teremtenek az előző három elképzelés megvalósításához.
Pécs három csoportba osztotta 2007 és 2013 közötti fejlesztési álmait - tudtuk meg Toller Lászlótól, a város polgármesterétől, MSZP-s országgyűlési képviselőtől. Az első csoportba az egészségügyhöz kapcsolódó beruházási elképzelések tartoznak. Ilyen lesz például a Dél-Dunántúli Egészségipari Versenyképességi Tudásközpont nevet viselő intézmény, amely a Pécsi Tudományegyetem orvosi karán folytatott kutatásokat igyekszik majd integrálni és menedzselni. A nőgyógyászati klinikához kötődik a Meddőségi Centrum ötlete. Pécs létre akar hozni egy Parasport Centrumot is, ahol a fogyatékkal élők, továbbá az egészségi rehabilitációra szorulók életminőségét akarják javítani.
A második csoportba a környezetipari fejlesztések kerültek. Ezek közül a víz- és csatornaberuházások igénylik a legtöbb pénzt. A legnagyobb hazai biomassza-erőmű Pécsen működik, ennek kazánját azonban egyelőre még fával fűtik. A fát szeretnék kiváltani biomasszára. Egy másik elképzelés szerint elkészült egy olyan projekt, amely a mélyben lévő mecseki szénmezőkből metánt fejlesztene, energetikai célokra.
A borsodi megyeszékhely, Miskolc a tudásalapú gazdaság fejlesztésére és a környezettudatos növekedésre helyezte a hangsúlyt programjában - tudtuk meg Szűcs Erika alpolgármestertől. A város ezért kiemelt fejlesztési területként jelölte meg a Miskolci Egyetemen kialakítandó Regionális Tudásközpont létrehozását. A fejlesztési tervben - számos egyéb javaslat mellett - anyagtudományi és technológiai központ, termékintegrált környezetvédelmi centrum, logisztikai rendszerek tudáscentruma és nanotechnológiai fejlesztő intézet megvalósítása szerepel.
Botka László, Szeged polgármestere, MSZP-s országgyűlési képviselő azzal érvelt: ha sok terület kap kevesebb pénzt, annak nem lesznek olyan eredményei, mintha néhány prioritást megfogalmazva - és felvállalva az ezzel együtt járó érdekellentéteket - koncentráltan használják fel az Európai Unió által biztosított forrásokat. A szegedi polgármester szerint természetesen szükség van a régiós együttműködésre, de a hangsúly mégis Szeged fejlesztésén van. A polgármester a prioritások között első helyen nevezte meg az élettudományokat, arra hivatkozva, hogy a tudományos kutatások gazdasági hasznosítására kell törekedni.
Mikó Tivadar, a Szegedi Egyetem Pathológiai Intézetének intézetvezető egyetemi tanára a város fenntartható fejlődését a hagyományokkal bíró és nagy tudományos potenciállal rendelkező egészségiparra, az ipari-környezetvédelmi biotechnológiára, valamint az agrár biotechnológiára alapozva tartja elképzelhetőnek. Az elképzelések között egy Tisza-parti, kétezer ágyas kórház megépítését említette, amellyel megszüntetnék a szegedi klinikák és kórházak széttagolt rendszerét.
Debrecen terveiről Kósa Lajos elmondta: egyebek között fejlesztenék az ipari parkot és megépítenék a 2-es számú villamos vonalát, valamint az új buszpályaudvart.
A haszonélvezők a régiók?
Győr 240 milliárd forint értékű programot valósítana meg a százmilliárd forintos támogatás felhasználásával - tájékoztatott Eredics Imre alpolgármester. Mint megtudtuk, építenek egy új egyetemi könyvtárat és egyetemi kutatóközpontot. Elképzeléseik szerint megteremtik a máshonnan érkező kutatók, egyetemi tanárok letelepedésének feltételeit. Fontos cél továbbá, hogy az idegenforgalmi szempontból frekventált Győr átalakítja belvárosi közlekedését is, s már elkészült a terve például a villamosközlekedésnek is.
Győr programjaiban kiemelt szerepet szán a regionális fejlesztéseknek - hangsúlyozta Eredics Imre. Segítséget nyújtanak például a Sopront Szombathellyel összekötő vasútvonal korszerűsítéséhez, az M9-es gyorsforgalmi út megépítéséhez, más közutak bővítéséhez.
Vasúttal kötik össze majd a gönyűi Duna-kikötőt és Győrt. E mellett 700 méterrel meghosszabbítják a Győr-Pér légikikötő kifutópályáját, hogy a nagyobb gépek is le tudjanak szállni.
A veszprémi alpolgármester szerint számukra alaptétel, hogy a közös fejlesztési terv kidolgozására szánt százmillió forintot ne a két fejlesztési pólus, hanem az egész régió kapja, ezért a koncepció kidolgozásába bevonják a másik két megyei jogú várost - Tatabányát és Dunaújvárost -, a regionális fejlesztési tanácsot, az ügynökséget, a megyék irányítóit. Hartmann Ferenc egy olyan fejlesztési területről tud, ahol a két pólus feltehetőleg versenyezni fog egymással: ez pedig a székesfehérvár-börgöndi, illetve a veszprém-szentkirályszabadjai repülőtér. A két légikikötő a regionális vezető szerep megszerzéséért fog megküzdeni egymással. Székesfehérvár polgármestere úgy véli: a társközpontok kijelölése arra is nagyobb biztosítékot nyújt, hogy egyetlen város se kényszeríthesse rá az akaratát az egész régióra.
A szegedi fejlesztési elképzelések közül említést érdemel a Makóra, s onnan Romániába vezető M43-as út, hozzá kapcsolódóan pedig egy új Tisza-híd megépítése, a 47-es főút szélesítése, a Szeged-Hódmezővásárhely, valamint Szeged-Szabadka vasútvonal fejlesztése, továbbá a Bécs-Budapest-Belgrád között közlekedő gyorsvasút terveinek előkészítése.
Miskolcon terv készül az M30-as autópálya Kassáig történő megépítésére és a 26-os főút négysávossá alakítására.
Választók, viták, döntések
További szigetekre szakad-e Magyarország azzal, hogy a fejlesztési pólusoknak kiemelt városokat uniós pénzekből egyenként mintegy százmilliárd forinthoz juttatják 2007-től 2013-ig, vagy éppen ezek a sikeres települések dinamizálják, húzzák magukkal a valóságban még nem is működő régiók egészét?
Egyebek között ezt a kérdést veti föl a parlament által most tárgyalt fejlesztési koncepció. A kormány a települések nagysága, gazdasági és kulturális ereje, térségfejlesztő képessége alapján Budapestet, a régiókban pedig egy - a Közép-Dunántúlon két - várost jelölt ki versenyképességi pólusnak. Ez a döntés érthető és várható módon politikai és gazdasági indulatokat keltett. Ebben a szituációban kiderült, melyik városnak mekkora az önszervező ereje, hogyan tudnak öszszefogni még az ellenérdekű felek is a helyi célok érdekében. Azt is érdekes volt látni, hogyan kovácsolja össze - átmenetileg, s csak egy-egy konkrét ügyben - a különböző, gyakran egymást gyalázó politikai erők helyi szereplőit a város érdeke. A helyben élő politikusok lokálpatriotizmusát, a városhoz kötődését persze fölerősítette a választás közelsége, hiszen jól tudják azt az országgyűlési képviselők: még ebben a politikailag szétszabdalt országban sem elég csak a pártjuknak megfelelni. A választóik ugyanis helyben élnek.
Lesz kézzelfogható eredménye is annak, ha kialakulnak a fejlesztési pólusok, s az ígért pénzeket is megkapják. Olyan középtávú helyi és regionális koncepciók születhetnek, amelynek kidolgozásakor az alkotók végre föltehetik messzelátó szemüvegüket - a kicsinyes, napi politikai viták közepette.
Hajba Ferenc
