A nemzetközi kortárs műkereskedelem a virágkorát éli, ezt bizonyítják a bázeli vásárközpont területén az idén 38. alkalommal megrendezett Art Basel művészeti vásár rekord eredményei.

Kortárs művészeti videókölcsönző, gyűjtemény és kiállítás Bécsben – régi és új terek a videóművészet bemutatására.

A héten nyílt meg a kortárs képzőművészet mértékadó eseménye a Velencei Biennálé. A velencei seregszemle ebben az évben más fontos kortárs képzőművészeti rendezvények nyitánya is. A különböző európai városokban megnyíló képzőművészeti kulcsrendezvények a kalendárium véletlen összjátékának köszönhetően 2007 nyári hónapjaira sűrűsödtek össze.

A kéthetente jelentkező rövid adásokban aktuális híreket és érdekes interjúkat láthatunk a művészeti világ eseményeiről és szereplőiről.

Az Art Moscow kortárs képzőművészeti vásár és a kapcsolódó rendezvények megmutatták, hogy az orosz gazdaság dinamikája átterjedt a művészet szférájára is. E folyamat nem egyirányú: a kortárs művészet a média hatásai mellett szociális kérdésekre is nyitott.

Korábbi nagysikerű könyvei, a Theremin és a Downtown Blues után, június 1-én mutatták be Najmányi László legújabb, A Blum ház rejtélye címűa kötetét a budapesti acb galériában.

A Műkritikusok Nemzetközi Egyesületének magyar tagozata (AICA Magyar Tagozat) a Műcsarnok átszervezése kapcsán a hiányzó szakmai és költségvetési garanciákra hívja fel a figyelmet. Az ország vezető kiállítóhelyének nonprofit Kft-vé történő átalakítása a mai napig tisztázatlan.

Végre egy kiállítás, ami nem az érdek nélküli szépséget mutatja meg, hanem az átlagos ember átlagos – és ezért társadalmi – problémáival foglalkozik. Az új munkásosztály helyzetét tematizálja Erhardt Miklós és a Reinigungsgessellschaft (vagyis mosoda) nevű német csoport közös kiállítása a Stúdió Galériában. "Exploring Flexibility — A rugalmas munka nyomában", hirdeti a meghívó, és a grafikák, diasorozatok, videóinstallációk valóban képet adnak a létbizonytalanságban élő emberekről, akik mi is lehetnénk.

A Pips:lab nevű holland művészcsapat fiatal tagjai középiskolás koruk óta barátok. Van köztük pantomimes, DJ, feltaláló, operatőr, színházi ember és zeneszerző. Mindegyiküknek van valami pénzkereső munkája is, de legszívesebben azt csinálják, amit régen, a középiskolában. Vagyis kreatív ötleteket dolgoznak ki együtt, és jól érzik magukat.

A Ludwig Múzeum és a Dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet április végén nyílt kiállításai betekintést adnak a fotóművészet klasszikus, nemzetközi és hazai, aktuális trendjeibe. Mindkét tárlaton a portré műfajának újra- és átértelmezései dominálnak.

Baglyas Erika Felejtés című kiállításán arra látunk példát, hogy milyen arcai lehetnek az érzékeinknek, s hogyan is tűnhet el belőlünk valaminek a képe, amiről azt hittük, örökre belénk ivódott.

A jövő műtárgybefektetése a fotó – hirdette meg az új programot Kieselbach Tamás egy tavaly őszi konferencián, s galériájának profilját kibővítve, május 19-én már meg is rendezte aukciósházának első fotóárverését.

A fényképezőgép Szabó Dezső kezében egyfajta metafizikai csapásmérő egység. A művész a valóságról alkotott képünket veszi célba, és döbbenetes felvételeket készít arról a hiperreális világról, amelyben élünk.

A WAX Kultúrgyár legújabb kiállításával sztárkurátort, befutott művészeket és a nemzetközi trendekbe illeszkedő témát mutat be a magyar közönségnek. A Módosult tudatállapotok. Elég tapasztalt vagy? címben foglalt provokatív kérdés azonban inkább kijózanító kiállítást takar.

Magyar és német művészek együttműködése eredményeként két kiállítássorozat vette kezdetét Berlinben. Térértelmezési stratégiák a Lada project és a Parcella – Skulpturenpark-Mitte közvetítésében.

A kultúra mint társadalmi intézmény egyre kevésbé értelmezhető az átlagember számára – ütötte meg az alaphangot György Péter esztéta az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének konferenciáján. A résztvevők – művészetelméleti és gyakorlati szakemberek – hét meghívott kurátor vitaindítói mentén vizsgálták a kortárs művészeti kiállítások helyzetét. A tanulság: a szakembereknek ki kell lépniük a színfalak közül, és közvetlenebb szerepet kéne vállalniuk a kulturális élet alakításában.

A globális újkapitalizmus korában a képzőművészet társadalmi megítélése átértékelődött, egyre gyakrabban hallani politikai, gazdasági és bulvár hírekben képzőművészettel kapcsolatos történésekről. A közönségépítés kérdése ennek ellenére sem oldódott meg: a művészetet szinte kizárólag az üzleti kultúra képes közismertté és trendivé tenni.

A Velencei Biennálé történetében idén először jelentkező roma pavilon nyolc országból tizennégy kortárs roma alkotót mutat be. A kezdeményezés Budapestről indult ki, a kurátorral, Junghaus Tímea művészettörténésszel beszélgettünk.

A projektet, amelyet Hans Knoll budapesti és bécsi galériája párhuzamosan mutat be áprilisban-májusban, eredetileg jóval népesebb közönség előtti bemutatásra szánták. Mint ismeretes, Nemes Csabáé volt az idei Velencei Biennálé tartalmilag nyertes, ám „formailag” mégis vesztes pályamunkája.

Hogyan jelenik meg a politika a vizualitásban? Ez volt az alapkérdése a márciusban Zürichben rendezett konferenciának. A résztvevő kutatók nagyrészt az alulról szerveződő politikai mozgalmak esztétikájával foglalkoztak.