Hiába ígérte korábban a Miniszterelnökséget vezető miniszter a titkosítás feloldását, az Euratom Ellátási Ügynökség (ESA) által elkaszált paksi fűtőanyag-beszerzési szerződés tartalmát a közvélemény továbbra sem ismerheti meg. A kormány ugyanis ragaszkodik hozzá, hogy az ESA kezelje titkosan az ügyről szóló határozatát, így viszont sosem tudjuk meg, mit kifogásolt Brüsszel az oroszokkal kötött eredeti megállapodásban.

Akár az 1700 milliárd forintot (a paksi bővítés árának a felét) is meghaladhatja annak az atomtemetőnek az építési költsége, amely az új reaktorok leszerelési hulladékának, illetve a kiégett fűtőelemeknek a végleges tárolására szolgál majd. Ez a tétel egyelőre nem szerepel a bővítés költségvetésében.

Nemcsak a nemzetbiztonsági érdekeket és szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogokat sértő adatokat, hanem a bővítéssel kapcsolatos összes dokumentumot titokban kell tartani egy szerdai bírósági ítélet szerint. A másodfokú döntés minden eddigi kormányzati állításnak ellentmond.

Áder Jánosnak nincsenek aggályai a paksi bővítés pénzügyi részleteit elfedő, harmincéves titkosítással kapcsolatban, ezért hamar alá is írta a törvényt.

Az Együtt – A Korszakváltók Pártja szerint a parlament alaptörvény-ellenes döntést hozott, amikor harminc évre titkosította a paksi erőmű bővítésének egyes részleteit – mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Szelényi Zsuzsanna.

Az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat fogadott el, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

Decemberben a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János, néhány hónappal előtte Aradszki András energiaügyi államtitkár is jegyzőkönyvbe mondta a parlamentben, hogy a paksi bővítéshez kapcsolódó szerződések átlátható, nyilvános kontraktusok lesznek. Utóbbi pénteken már egy olyan kormánypárti törvénymódosító mellett érvelt, amely – ha elfogadják – a ma kormányzó politikusgeneráció életében jórészt már nem tenné lehetővé a számlák és a dokumentumok megismerését.

Harminc évig nem lenne megismerhető közérdekű adatként a paksi erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok egy része egy módosítás értelmében, amelyet éles vita után, pénteki ülésén fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége az atomerőmű-beruházással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez.

Egy alkotmánybírósági döntés szerint az állami szerveknek bíróság előtt kell igazolniuk, hogy okkal titkosítottak bizonyos adatokat. Ez az eddig ellenőrizetlen minősítési gyakorlat végét jelentheti. A kormány keresi a kibúvót.