Ásításkor könnyen előfordulhat, hogy valakinek „leesik” az álla. Ha például valaki túl nagyra nyitja a száját, könnyen kiakadhat, kificamodhat az állkapocs úgynevezett temporomandibuláris ízülete – magyarázza a kellemetlen tünetet Komlóssy Attila parodontológus-szakorvos.

A magas vérnyomásnak nincs egyetlen saját tünete sem, de sok olyat érezhet a kórtól szenvedő ember, ami mögött már érdemes a betegséget keresni. Ha valaki gyakori fejfájást, szédülést, látászavart, fáradékonyságot tapasztal, kipirul az arca, elered az orra vére, netán néhány lépcsőfok után fullad, vagy azt érzi, „dobol a füle”, az gyanús lehet, biztosan megérett a helyzet a vérnyomás ellenőrzésére – mondja Komáromi Zoltán háziorvos.

Bármennyire is hasonló a hasmenéssel küzdők helyzete, nagyon is sokféle ok rejtőzhet a jelenség mögött – mondja Bene László gasztroenterológus.

A láz csillapítására többféle hatóanyagot kaphatnak a patikában a betegek – mondja Matejka Zsuzsanna gyógyszerész. A leggyakrabban alkalmazott szerek a szalicilsavat tartalmazó orvosságok. A hatóanyagot ősidők óta alkalmazzák lázcsillapításra, amit kezdetben a fűzfa kérgéből vontak ki, közismert neve aszpirin.

Van olyan lelkes gyógyító, amelynek a „kezét” előbb-utóbb csak le kell fognia az embernek. Ez a láz, amelynek csillapítására egy bizonyos határig, 38,2 Celsius-fokig valójában nincs is szükség, mert a szervezet természetes öngyógyító mechanizmusának a része.

Kevés fájdalmat tud olyan színesen leírni az ember, mint a fej bajait. Nyom, szaggat, hasít, lüktet, nyilall, görcsöl. A fejfájás, szinte a leggyakoribb tünet, amivel a betegek az ideggyógyászhoz fordulnak, és amely nem csak a munkavégzésben, de a napi rutinok végzésében is akadályozza az embereket – mondja Valikovics Attila egyetemi docens, a miskolci megyei kórház ideggyógyász főorvosa.

Ha az ember a nyakában, a vállában és valamelyik karjában összefüggő kínt érez, az a háziorvosától remélhet gyors segítséget. Ez a tünetcsoport ugyanis sokféle betegséget jelezhet, a családorvosok pedig rutinszerűen szét tudják válogatni az eseteket, így a beteg is gyorsabban jut el a megfelelő szakemberhez.

Sokan csak egyszerű álmosságot éreznek, de aki ilyenkor elalszik, nagy eséllyel meghal – a szén-monoxid-mérgezés jelei gyakran téveszthetők össze köznapi, banális testi tünetekkel. Például romlik az olvasási készség, vagy a gyerek nem tudja elmondani, amit akar.

Gyorsan és észrevétlenül pusztítja el a láb „biztonsági jelzőrendszerét”, az idegeket a cukorbetegség. A bajra figyelmeztető jel, lényegében észrevétlen marad – mondja Weltner János, a Semmelweis Egyetem sebész főorvosa. Ha a cukorbeteg szénhidrát-háztartása gyakran illetve tartósan nincs egyensúlyban, akkor hosszabb-rövidebb idő múlva károsodnak a láb érzőidegei és a kis verőerek is (neuropathia, microangiopathia).

Ahány köhögés, annyiféle dolgot üzenhet vele az ember szervezete – állítja Kovács Gábor tüdőgyógyász-onkológus, az Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézet vezetője. A köhögés természetes reflex, a levegő hirtelen, erőteljes mozgása a légutakban, azért, hogy az ott lévő nemkívánatos anyagoktól megtisztuljanak a hörgők.

Ha sokat iszik a kisgyerek, és/vagy reggelre rendre csuromvizes alatta az ágynemű, az akár betegségekre is figyelmeztethet – mondja Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinikájának docense. A vízbevitelnek egyensúlyban kell lennie a vízveszteséggel. A vízegyensúly fenntartásához az egészséges csecsemő napi folyadékszükséglete testsúlykilogrammonként 100 milliliter.

Duzzadt, fájdalmas csuklóval, bokával orvoshoz kell fordulni – állítja dr. Doktorits Béla traumatológus. Az ilyen sérülésekkel viszont a tapasztalatok szerint csak ritkán mennek el időben orvoshoz az emberek.

Az is gyanús lehet, ha valami nem fáj – figyelmeztet Nagy Gábor, a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának professzora. A szájban a rákmegelőző állapot jele gyakran csak egy vörös vagy fehér folt, esetleg parányi seb vagy duzzanat, amely nem fáj, de belátható időn belül, két-három hét alatt sem múlik, és keletkezésére nincs nyilvánvaló magyarázat. (Nem égette meg forró étel a nyálkahártyát, nem harapta meg a száj belső részét a beteg, nem történt egyéb fizikai sérülés.)

A légszomj a szív gyengeségének az egyik vezető tünete. A szívnek négy ürege van, kettő van jobb oldalon, kettő pedig bal oldalon. A jobb szívkör feladata, hogy a vért bejuttassa a tüdőbe, ahol ez oxigénnel dúsul. Innen kerül át a bal szívfélbe, amelynek az a feladata, hogy az oxigéndús vért eljuttassa a szervekhez, nagyjából így tartja fenn a szív a keringést.

Sokaknál az életkor múlásával, de számos esetben már fiatal korban is előfordul, hogy az egészségesnek vélt fogak meg megmozdulnak, vagy csak észrevétlenül elkezdenek távolodni egymástól, mind nagyobb réseket hagyva maguk között. Van enyhébb tünet is, ami évekkel megelőzheti a már kialakult fogágybetegséget: az íny rendszeres gyulladása, megduzzadása, érzékenysége, vérzése is jelzi, gond van, baj lesz.

Az erős hányinger, hányás szembetegségre is figyelmeztethet. Az általában féloldali szemtüneteket (előbb fény körüli szivárványkarika-látás, utóbb látásromlás, erős szemfájdalom) hamar háttérbe szoríthatják az általános tünetek: erős hányinger, hányás, a szemfájásból kiterjedő fejfájás, olyannyira, hogy a beteg esetleg késve kapja meg a szemészi kezelést.

Gyakran az orvosokat is megtéveszti a beteg vakbél azzal, hogy kerülő úton üzen. Weltner János sebészfőorvos szerint az összes akut hasi panaszt tudja utánozni a kór, ezért is körülményes egyértelmű diagnózist felállítani. A vakbélgyulladás leggyakrabban gyomorszáji fájdalommal kezdődik, és ettől a betegek és az orvosok egy része is azt hiszi, egyszerű gyomorrontása van a betegnek.