A mai sakk-korszakunk kezdete 1972. Ekkor csapott össze a szovjet világbajnok Szpasszkij és amerikai kihívója, Bobby Fischer. Bobby elképesztően kalandos körülmények között győzött és világbajnok lett. A sakktörténeti meccset Reykjavíkban rendezték. És milyen az élet? Fischer sok viszontagság és letartóztatás után egy-két éve ismét Izlandon talált nyugalmat, menedéket.

Március elején Székesfehérvárott került sor az 56. Magyar Férfi Bajnokságra. A verseny jelentőségét az adta, hogy a májusi sakkolimpiai csapatba aspiráló fiatalok utoljára bizonyíthatták a rátermettségüket. A torna végeredménye nem hozott meglepetést. Almási Zoltán nagymester 9 játszmából 6,5 pontot teljesítve magabiztosan emelkedett ki a mezőnyből. Fehérrel és feketével is tartalmasan és egyúttal bölcsen is játszott. Az utóbbi egy évben nyújtott teljesítménye reményt ad arra, hogy hamarosan akár a világ legjobb húsz játékosa közé is beverekedje magát!

Az év legelitebb versenye számunkra fájó csalódással végződött. A tornán 8 szupernagymester játszott oda és visszavágós körmérkőzéses versenyt. Az első körön, melyet a mexikói Morelia városában rendeztek, Lékó Péter nagyszerűen szerepelt. Három csodálatos győzelem mellett egyszer sem vesztett, így egyedül vezetve kezdhette a második kört, melyre már a spanyol Linaresben került sor.

Az idei linaresi verseny első körét a nyolc nagymester a mexikói Morelia városában játszotta le. Lékó fölényes vezetésével zárult az első félidő, majd a nagymesterek néhány napot kaptak arra, hogy áthurcolkodjanak a spanyol Linaresbe.

Az év legrangosabb versenye a hagyományosan február–márciusban, Linaresben lebonyolított, nyolc résztvevős, oda-visszavágós körmérkőzéses torna. Most is a legjobbak ültek asztalhoz, élükön a bolgár világbajnokkal, Veszelin Topalovval.

A levelezési sakkozás alapvetően különbözik a tábla melletti „élő sakkozástól”. Ez utóbbiban a feladatokat a tábla mellett kell megoldani, és a harcot szemtől szembe kell megvívni, ezért a küzdőképesség és a fizikai állóképesség döntő tulajdonságok.

Amikor a világ vezető nagymesterei már egyre nehezebben tudják felvenni a harcot a fiatalokkal, általában tanítványokat vállalnak és edzők lesznek. Karpovnak és Kaszparovnak világszerte több sakkiskolája van, itthon pedig Portisch, Ribli, Sax, Adorján és Csom is számos sikeres tanítvánnyal dicsekedhet.

Almási Zoltán esetében régen várják a sakkszakemberek, hogy az idén harmincéves fiatalember pályafutásában újabb lendületet adó fordulópont következzen be. A nagymester 60. a világranglistán, ötszörös magyar bajnok, a 2002-es bledi ezüstérmes csapat egyik legjobbja volt. Nem jelentéktelen sikerlista. Aki ismeri a játszmáit, tehetségét, biztos abban, hogy el kell jönni a pillanatnak, amikor „Alma” még jobban előretör a világranglistán.

Wijk aan Zeeb-en a világ pillanatnyilag két legjobb sakkozója fokozatosan húzott el a mezőnytől, és végül holtversenyben győztek. A 14 résztvevős versenyen Topalov világbajnok és Anand exvilágbajnok egyaránt 6 győzelmet és egy vereséget gyűjtött be 6 döntetlen mellett. Kettejük rivalizálása nagyon jó hatással van a „topversenyekre”! A játszmák nem csak érdekesebbek, hanem lényegesen nagyobb arányban dőlnek el, mint korábban.

Topalov világbajnoki uralkodása új korszakot nyitott a sakkozásban. Mégpedig egy izgalmas, pezsgő korszakot, amikor „játsszák” a sakkot! Az idei szuperversenyek sorát nyitó „Corus” verseny is biztosan emlékezetes marad.

A grúz sakkozás vezéralakja Zurab Azmajparasvili. Néhány éve még a bűvös 2700-as Élő-pontszám határ fölött volt és a világranglista 15. helyét foglalta el, de a mostani 45. helyével sem kell szégyenkeznie. Szakmai rangjára jellemző, hogy egy időben Kaszparov beválogatta az elemzőgárdájába.

A címvédő Lékó Péter tizenegyedik mérkőzésén győzött az azeri Sakrijar Mamegyarov ellen a hollandiai Wijk aan Zee-ben zajló, vasárnapig tartó, 13 fordulós sakk szupertornán.

Az 58. Orosz Bajnokságon, ami egyúttal szuperbajnokság is volt, Alekszander Morozevics elaludt! Na nem játszma közben, hanem az egyik parti előtt, és bizony csak későn ébredt fel. Ezért több mint egy órát késett, így a szabályok szerint játék nélkül vesztett Jakovenko ellen.

Végéhez közeledik 2005. Még mielőtt elbúcsúznánk tőle, feltétlenül vissza kell tekintenünk az elmúlt évre, és zárszámadást kell végeznünk, persze csak „sakkszempontból”. Jól indult 2005, hiszen Lékó Péter rögtön januárban megnyerte az egyik legrangosabb tornát, a holland „Corus” versenyt! A jó folytatás sajnos elmaradt Péter tavaszi versenysorozatán, nyáron pedig a csapat Európa-bajnokságon női és férfi csapatunk is meglehetősen gyengus volt. Az év vége aztán ismét tartogatott örömöket: előbb a 18 éves Balogh Csaba jutott be a Világkupába, majd a 20 éves Berkes Fecó szerzett ezüstérmet a junior világbajnokságon.

Marcel Duchamp (1887–1968) sokak szerint a XX. század legjelentősebb képzőművésze volt. Duchamp festőnek indult, de hamar letette az ecsetet. Ezt követően egészen különleges alkotásokat hozott létre. Művei például az op-art (optikai művészet) és a kinetizmus (a mozgás-mozgatás művészete) előfutárai is. Duchamp, bármihez is fogott, mindig forradalmat provokált, így folyamatosan új utakat nyitott a képzőművészetben.

Az úgynevezett „nyílt” versenyek gyilkos tempót diktálnak. A versenyzők tömegéből csak győzelemmel, illetve győzelmekkel lehet kiemelkedni. Minden játszma az idegek harca, és a versenyen minél előrébb van az ember, annál erősebb ellenfelek ellen kell kockázatot vállalnia.

Az izraeli Beer Shevaban óriási izgalmak között ért véget a VI. Csapat Világbajnokság. A szakma a korábbi világ- és olimpiai bajnok ukrán csapat és természetesen az orosz csapat vetélkedésére számított. Meglepetésre azonban a kínai férfiak már az első fordulótól kezdve fokozatosan elhúztak. Az Egyesült Államokat, Kubát és Grúziát például 3,5:0,5-re verték.

A sakknagymesterek leglátványosabb produkciója, amikor „vakon” játszanak. Ilyenkor nem látják a sakktáblát, a lépések csak szóban cserélnek gazdát. Ha valaki több tíz éven át naponta több órát sakkozik, akkor már képzeletben is meg tudja jeleníteni a sakkállásokat. Mégis nehéz elhinni, hogy valaki több táblán játsszon vakszimultánt. Ehhez a produkcióhoz egészen különleges memória kell! A nagymester háttal ül a teremnek, ahol mondjuk 20 ellenfele egy-egy sakktáblán küzd ellene. „1. asztal: Hf3xd4, 2. asztal: b2-b3, 3. asztal: Ff1-c4…”, mondja például a nagymester, és mind a húsz tábla egyszerre él a gondolataiban. Lenyűgöző produkció, melyre csak kevesen képesek.

Topalov a világbajnoki diadalát követően kijelentette, hogy nem ül majd a babérjain, hanem kész megvédeni a címét. Kramnyik azonnal jelentkezett! Vlagyimir, mint a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által is elismert „Klasszikus Sakkvilágbajnok”, igényt tart egy címegyesítési meccsre.

Mint ahogy sejteni lehetett, Topalov fölényesen nyerte a sakkvilágbajnokságot. A 30 éves bolgár fiatalember felemás félidőket produkált. A verseny első hét fordulójában 6,5 pontot gyűjtött, majd a második hét partija egységesen remivel végződött.