A mára vendéglátó-birodalommá növekedett Zsidai-művek első és egyetlen nagykorú intézménye a legstabilabb szereplője a Vár gasztronómiai mezőnyének. És ez nem csak a csodálatos díszletnek, az elvarázsolt kertnek köszönhető.

Van már Pesten currascaria (suraskharia), ahol a délbrazil gaucho pásztorok lacipecsenyéjét sütögetik és szervírozzák nyárson. Autentikus latin-amerikai eszem-iszom – kifulladásig.

étterme már jó ideje fix pont az országjáró gasztroturisták körében. De törzsvendégei mégsem a jó ízekért minden távolságot legyőző ínyencek, hanem a Dél-Koreából hazánkban, egészen pontosan Rácalmáson letelepedő és munkát vállaló koreaiak. Hiszen nekik is jár valami kis hazai.

Vidám dolog a menzára szaladgáló gyerekek közt megközelíteni a hazai gasztronómia egyik komoly műhelyét. A trattoriának helyet adó épület végében ugyanis közétkeztetés, a terasz szomszédságában pedig egy búfelejtő kocsma üzemel. E triptichon közepébe vetjük magunkat, éppen a vadonatúj tavaszi étlap bevezetésének első napján.

Tizenhárom éve biztos pont a budapesti gasztroszíntéren a Két Szerecsen, és nemcsak a megbízható és sokszínű konyhája miatt, hanem mert szinte minden igényt ki is tud elégíteni. Kávézásra, egy gyors bisztróebédre vagy egy reprezentatív esti vacsorára is alkalmas, ha pedig kinyit a terasz, az élmény megsokszorozódik.

Tokajban jó elveszni, gondoljuk ezt a hóátfúvásos, furcsa tavaszi napok alatt, amelyeket ott töltünk. A 37-as út állapotáról korábban hallott rémes legendák nemhogy beigazolódtak, hanem felül is múlták a várakozásokat.De tántoríthatatlanul közelítünk Mád felé, ahol az elmúlt években megszületett, majd megerősödött egy újabb vidéki bástya, a Gusteau.

Pethő Balázsnak, a Csalogány 26 séfjének sok magyar szakács köszönheti mesterségbeli tudásának fontos elmeit. A hallgatag, közszereplést kerülő séf főleg belsőségekben, húsokban, halakban és fagylaltokban nagy tudású. Ennek megfelelően az elvárások is nagyok vele szemben.

Villány központjában, a Gere család borwellnesshoteljében működő étterem ízléses berendezésével, letisztult eleganciával fogadja a betérőt. A felszolgálók jól képzettek borügyben, de az ételek terén se vallanak szégyent, kedvességüket és szervilizmust nélkülöző szolgálatkészségüket pedig tanítani kellene.

A hasonló nevű luxushentesüzlet után nem volt kétséges, hogy mi az étterem specialitása, természetesen a kiváló és főleg külföldi marhahúsok. Kellemes meglepetésként az angol séf azonban a mangalicától sem riad vissza. Egy hely, ami garantáltan nem a vegetáriánusok rohamára számít, hanem a tökéletesre sütött nagy hússzeletek rajongóira.

Rendkívül szimpatikus az a heroizmus, ahogy az Olimpia csapata egy isten háta mögötti, Keleti pályaudvar melletti alagsorban harcol a gasztroforradalom ügyéért. Lapzártánkkor ugyanakkor arról érkezett hír, hogy Takács Lajos séf mégis meghódítani készül a belvárost, leigazolt a Szent Istvén téri Laci!Pecsenye? konyhájára. Ottjártunkkor, noha nem tudhattuk, épp egy nagy korszak zárult le.

Jobban szituált helyen nem is lehetne vidéki étterem. A várfal tövében, a napsütötte déli kapuhoz vezető macskaköves kaptatón áll az Imola Udvarház és Borétterem. Az árkádos posztmodern fogadó és apartmanház épületéhez képest visszafogottan elegáns és urbánus étterem hírneve évek óta jó cégér, de nagy teher is lehet a konyhában. Mi is visszafojtott lélegzettel nyitunk be: vajon sikerül-e hozni a csúcsformát újra és újra?

A felszolgálási díj nem tudta kiszorítani a borravalót a vendéglátásban az elmúlt években, alkalmazása tekintetében még mindig megosztottak a vendéglátóhelyek, és noha pontosan nem tudni, hány helyen vezették be ezt a költségelemet, a szakmai érdekképviseletek szerint kedvezőek a tapasztalatok ott, ahol alkalmazzák.

A várhegy aljában, az egykori Moszkva térhez közel, az Ostrom utcában megbújó Arany Kaviár jelene sokféle múltat is hordoz.Hisz éppúgy ott van az egykorvolt szuterénlakás falai között a XIX.századi orosz klasszikus regények lapjairól megelevenedő nagypolgári miliő, mint a nyolcvanas évek végének magyar underground luxusa.

Hiába a zord időjárás vagy a hétköznapi időpont, az encsi Anyukám Mondta ebédidőben jólesően tele van. Érződik, hogy nem csupán gasztroturizmusról van szó, használják és szeretik a helyiek is az éttermet. Mindeközben jeles gasztronómiai fesztiválokon hódít a Dudás fivérek műhelye, hordozható kemencéjükben sült malacukkal, pizzájukkal vagy pacalos fogásaikkal is igen népszerűek.

A Baldaszti Cafe&Bar Budapest egyik legelegánsabb részén, az Andrássy út elején működik. A belső térbe lépve a fehér fa, a fém és az üveg szentháromságára épülő dizájn fogadott bennünket egészen addig, amíg elég gyorsan át nem építették. Szinte alig léptünk ki, pár hét múlva máris robogott tovább a hely a legújabb belsőépítészeti trendek felé, miközben a konyhán is különös metamorfózisokra lettünk figyelmesek. Ottjártunkkor még csak a szemfülesek, később pedig a nagyközönség is értesülhetett róla, hogy a Babel korábbi séfje, a cégcsoporthoz tavaly átigazolt Pesti István főz az Andrássy úton.

Kevés olyan étterem van Magyarországon, ahol szinte teljesen ellentétben áll egymással az, amit a környezet sugall, és az, ami a tányérokra kerül. A budai Vár egyik középkori műemlék épületében – ódon és meglehetősen nyomasztó díszletek között – hosszú évek óta működő, kiegyensúlyozott minőségű konyhát vivő Alabárdos viszont ilyen.

Retúrjeggyel távozott és tért vissza Mogyorósi Gábor séf a Hegedűs Gyula utcába. A Laci-vállalkozások frissen nyíló egységében, a bazilika melletti Laci?Pecsenyében is főzött egy darabig, de utána usgyi vissza a jól megszokott műhelybe. Úgy sejtjük, nem csak a vendégek örömére.

A Royal Szálló oldalában helyet foglaló pesti Bock Bisztró a márkanév megalapozójaként 2004 óta működik, és Bíró Lajos vezényletével magabiztosan diktálja a tempót az új versenyzőknek.

A tavaly nyitott debreceni étterem vállaltan lett a környék első igazi elegáns, kifinomult szervizű helye, ám ezt a pozíciót gyorsan igyekeztek is némileg áthangolni, amikor ebédmenüt, kedvezményes árú debreceni menüt, uzsonnát kezdtek kínálni, hogy a tartózkodóbb vendégeket is becsalogassák az étterembe. Lássuk, milyen pályát futottak egy év alatt.

A patinás római képtárak csendéleteit bámulva az ember eltűnődik, ették-e ezeket az ételeket egyáltalán, vagy csak lepingálták őket. Pizzát például alig látni. A Fausto’s egy ilyen képtár, és most az egyszer a festmények ehetők. Ráadásul bővül és költözik is a lassan húszéves étterem.