A K&H emellett azt is igyekezett bizonyítani, hogy az érintett 65 általános szerződési feltételében és üzletszabályzatában a szerződések egyoldalú módosítását rögzítő elemek tisztességesek. Ugyan azt a bank is elismerte, hogy ezek között vannak olyanok, amelyek nem felelnek meg mind a hét elvárásnak (egyértelmű és érthető megfogalmazás, tételes meghatározás, objektivitás, ténylegesség és arányosság, átláthatóság, felmondhatóság és szimmetria), de úgy érveltek, hogy a hiányzó pontok nem jelentik automatikusan az egész szerződéses feltétel semmisségét.
|
Utolsó egyeztetések a magyar állam kontra MKB Bank per előtt
Banczik Róbert / Fotó |
Példaként említették az átláthatóság biztosítását, amelyet a K&H érvelése szerint a gyakorlatban nem lehet úgy megvalósítani, ahogyan azt a Kúria előírta. Lehetetlen előre megmondani, egy képletben leírni, hogy a kamatot befolyásoló sok feltétel közül egy, vagy adott esetben egy jogszabály előre nem látható változása milyen hatással lesz a törlesztőrészletre, mekkora mértékben jelenik meg a kamatban. Nem véletlen, hogy a szerződések egyoldalú módosítását korábban meghatározó jogszabályokban sem írtak elő ilyen követelményt – érveltek a pénzintézet jogászai. Az állam képviselői a keresetek elutasítását kérték. Elmondásuk szerint a per alapját jelentő törvény egyrészt megfelel az alaptörvénynek (például nem korlátozza a benyújtható bizonyítékok körét, az AB állásfoglalása alapján a jogalkotó beavatkozhat magánszerződésekbe), másrészt az EKB-konzultációnak nincs hatása a jogszabály közjogi érvényességére, ezért nem indokolt sem az AB, sem az Európai Bizottság állásfoglalását kikérni. Ami az egyoldalú módosításokat illeti, úgy látják: nem lehet egy-egy elemet kiemelni, és eltekinteni azok teljesítésétől. Amennyiben egy kamatemelésnél a hét elvből akár csak egy sem teljesül, az egyoldalú módosítás tisztességtelen volt. Maga a K&H is elismeri keresetében, hogy például az objektivitás elvét az említett 65-ből 13 esetben megsértette – hívták fel a figyelmet.
A Maka Mária vezette háromtagú bírói tanács a per felfüggesztésére, valamint az AB-hoz és az Európai Bírósághoz fordulásra irányuló keresetet még hétfőn elutasította, az elsőfokú ítélet kihirdetését azonban szeptember 9-re halasztotta.
Az MTI beszámolója szerint hasonlóan járt tegnap az MKB is. A bank lényegében ugyanezen érvek alapján szintén az eljárás felfüggesztését és az AB, valamint az Európai Bíróság bevonását kezdeményezte. Az MKB egyoldalú szerződésmódosításai mellett pedig azzal érvelt, hogy a felügyelet 2010-ben és két évvel későbbi vizsgálatában sem kifogásolta azokat. Jogi képviselői többször hangsúlyozták: a szerződési rendelkezések „rendszere” egyben, és nem külön-külön, de megfelel a törvényben rögzített elveknek. A két ügy hasonlóságai miatt az állam ügyvédei is lényegében ugyanazon érvek alapján kérték a keresetek elutasítását, mint a K&H-per esetében. Az eredmény is ugyanaz.
A tegnapi harmadik perben azonban született döntés: a Milton vesztett. A bíró szóbeli indoklásában kifejtette: a szerződések egyoldalú módosításait ki lehet kötni jogszerűen is, de az értékegyensúlynak az ilyen módosítás után is fenn kell maradnia, nem úgy, mint a pénzintézetnél.
A persorozat kedden kilenc eljárással folytatódik (köztük az Erste tárgyalásával), de a következő napokban még jó néhány pénzintézet megkísérli bizonyítani, hogy tisztességesen járt el a szerződések egyoldalú módosítása során. A hétfői határidőig összesen 79 hitelintézet nyújtott be keresetet.
