Három évvel ezelőtt a Katarban, majd Malajziában nevelkedett közösségi médiaaktivista kilépett a rejtekhelyről, és saját nevén kezdett publikálni a „hálón”.
Az internet egyre több arab-muzulmán fiatal számára nyújt kitörési pontot – az elnyomó hatalommal szemben is
– Láttam, hogy az arab tavasznak hívott eseménysorozatban sok barátom az életét kockáztatta. Ha ők vállalták azt a nem kis veszélyt, akkor hogy jövök ahhoz, hogy álnév mögé bújjak? – hangoztatta a lapunknak adott telefoninterjúban a Kanadában élő és dolgozó szerző.
Könyvének angol címében az „@” nem véletlenül helyettesítette az a betűt az „Islam” szóban. Az internet, a digitális-virtuális világ korábban nem létező önkifejezési lehetőséget nyitott meg előtte.
|
Imádkozó fiúk Kartúmban a Ramnadán idején
Mohamed Nurdldin / Reuters |
– A muzulmán világban nincs hagyománya, hogy valaki a nyilvánosság előtt felszólaljon. Ahogy elfogadhatatlannak számított, hogy bárki megkérdőjelezze a vallási oktatók, hitszónokok, elöljárók szavait, tanítását. Magát a kételkedést is rossz szemmel nézték – magyarázta Nasszer, akit „istenkáromló” blogja, majd a könyve miatt sokat támadtak, fenyegettek. A szudáni netpublicista azt mondja, ő továbbra is gyakorolja a muzulmán vallást, senkit sem akart megsérteni vagy provokálni, esze ágában sem volt „leszámolni a muszlim hittel”.
– Azért választottam a lehető legszemélyesebb hangot, azért tártam a világ elé minden kétségemet és gyötrődésemet, mert azt gondolom, univerzális problémára mutatok rá. Arra, hogy a vallás nevében, arra hivatkozva a fundamentalisták hogyan lopják el sokak lelkét és szívét – mondta.
|
Wael Ghonim, a Google menedzsere a Tahrír téren 2011 februárjában. Az ellenzéki aktivista közel két hétig volt az egyiptomi hatóságok fogságában
Dylan Martinez / Reuters |
A 2011-ben kezdődött arab tavaszról szerinte korai végleges mérleget vonni. Annyi látható, hogy például Egyiptomban a korábbi hatalom, értsd a hadsereg, visszavette az irányítást. A rendszer azonban nem fenntartható, a katonai rezsim képtelen megoldani az Egyiptomot – és persze más arab országokat is – szétfeszítő gazdasági-szociális problémákat.
A Szíriában és Irakban kalifátust teremteni próbáló, a más vallásúakat üldöző-irtó, úgynevezett Iszlám Állam fegyveresei ellen ő is katonai megoldást sürget.
– Ezekkel a barbárokkal szemben nincs más út – ismerte el Nasszer. Szerinte 10–20 éven belül az arab-muzulmán világban is felnő egy olyan politikusnemzedék, amelyik ha nem is a nyugati demokráciamodellt követve, de mindenképpen orvosolni próbálja a riasztó gazdasági-társadalmi ellentéteket. Az internet egyre több arab-muzulmán fiatal számára nyújt – az önkifejezés mellett – üzleti-vállalkozási lehetőséget, kitörési pontot. Az elnyomó hatalommal szemben is – véli Nasszer.
