Peter Theo Curtis szerencséje abban rejlett, hogy nem az Iszlám Állam, hanem a hozzá képest legalábbis kevésbé vérszomjas al-Kaida fogságába került. A Nuszra Front, az al-Kaidához köthető szíriai szélsőséges szervezet tartotta fogva, amellyel a katari kormány a jelek szerint közeli kapcsolatot ápol. Az öbölmenti országot korábban többször vádolták azzal, hogy anyagilag is támogatja a Nuszra Frontot, amit ők mindig határozottan tagadtak. Mindazonáltal a katari közvetítéssel kiszabaduló fogyok többségét ez a szervezet tartotta fogva.
Curtis kiszabadulása arra is utal, hogy a szélsőségesek között is komoly nézet- és módszerbeli különbségek vannak. Az őt fogvatartó szervezet már az év elején levált az Iszlám Állam radikálisairól, miután az Iszlám Állam még az al-Kaida-vezér Ajman al- Zavahirinek is túl szélsőségesnek bizonyult. Korábban voltak olyan elképzelések, hogy az al-Kaida és az Iszlám Állam gyakorlatilag összeolvad, de a belső rivalizálások miatt ez meghiúsulni látszik.
|
Az Iszlám Állam radikálisai ünneplik a terrorszervezet katonai sikerét
Stringer / Reuters |
Arról, hogy mit keresett Curtis Szíriában, egyelőre keveset lehet tudni. Korábban több amerikai lapot, például a New Republicot és a Huffington Postot is tudósította a Közel-Keletről, de most nem volt konkrét megbízatása. A The Wall Street Journalnek nyilatkozó unokatestvére úgy tudja, könyvet szeretett volna írni a szíriai polgárháborúról. Jól beszélt arabul, áttért az iszlámra, 2011-ben könyvet is írt Undercover Muslim címmel a jemeni iszlám szélsőségesekről. Ezután nevet változtatott és Theo Padnos néven írt tovább. 2007 és 2010 között élt Szíriában is, ahova 2011-ben, az Aszad elleni felkelés kirobbanása után tért vissza. 2012 őszén Törökországon keresztül utazott volna a felkelők ellenőrzése alatt álló északi területekre, amikor nyoma veszett.
Az iraki összeomlás és az Iszlám Állam előretörése azonban alapjaiban változtathatja meg az erőviszonyokat a Közel-Keleten, derül ki a legtöbb friss elemzésből. Nem véletlen, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök külügyminisztere is elérkezettnek látta az időt, hogy jelezze, Damaszkusz szívesen bekapcsolódna az iszlám szélsőségesek elleni harcba. Washington már utalt rá, hogy kiterjesztené a légitámadásokat szíriai területre is, lévén a terroristák több bázisa itt található, de ehhez minimum a szíriai kormány jóváhagyása (jobb esetben támogatása) kell.
Elemzők arra is emlékeztetnek, hogy az Egyesült Államoknak szövetségesekre lesz szüksége a térségben, mert a terrorizmus elleni háborút a legkevesebb véráldozattal közvetítőkön keresztül tudná megvívni. Arra senki sem számít, hogy az Iszlám Állam ellen akár Amerika, akár Európa katonákat küldene, marad tehát a szíriai és az iraki hadsereg támogatása.
- Az Iszlám Állam előretörése felértékeli Szíriát, az Egyesült Államok és Európa is kénytelen lesz együttműködni Aszaddal, ha valóban komolyan gondolják a terrorizmus elleni harcot, mondta lapunknak Daher Rashed, az ELTE arab tanszékének oktatója.
|
Aszad és köre minden gyilkosság után is kaphat a Nyugattól még egy esélyt
Reuters |
A Szíria-szakértő szerint az ország politikai ellenzéke összeomlott, Aszad hadserege egyelőre Damaszkusz és a belső területek megtisztításával foglalkozik, de ha ezzel végzett, különösebb gond nélkül vissza tudja hódítani az ország keleti részét, amelyet jelenleg az IS tart ellenőrzése alatt. Ehhez azonban szükség lesz nemzetközi támogatásra is, és annak elismerésére, hogy az iszlamisták ellen szükség van Aszadra. Rashed arra számít, hogy a nyugati országok hamarosan kommunikációs csatornákat nyitnak majd a szíriai vezetés felé.
- Az Iszlám Állam terrorista államot akar létrehozni, és ezzel jóval nagyobb veszélyt jelent, mint az al-Kaida. Miután a szíriai ellenzéknek küldött nyugati fegyvereket megszerezték, már nincs is nagyon szükségük külső támogatásra. Rátették a kezüket az olajmezőkre, ahonnan napi 300-350 ezer hordó kőolajat termelnek ki, amiből másfél-kétmillió dollár bevételhez jutnak, sorolja a szempontokat Rashed, aki szerint ha a Nyugat nem lép sürgősen, akkor a terroristákat hamarosan a nyugati fővárosok utcáin fogják viszontlátni.
Hasonlóan vélekedik egyébként Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is, aki szerint az amerikaik ugyanazt a hibát követik el, amit a nyolcvanas években Afganisztánban: akkor a szovjetek elleni küzdelemben éppenséggel az al-Kaidát fegyverezték fel. - Ideje választani a személyes ellenszenv és aközött, hogy hogyan lehet egyesült erővel felvenni a harcot a közös ellenséggel. A valódi veszélyt nem az Aszad-rezsim jelenti, hanem az, hogy terroristák ragadják magukhoz a hatalmat a Közel-Keleten, idézte Lavrovot a Reuters.
A nyugati országok azonban egyelőre tartják magukat az Aszad-ellenes irányvonalhoz, hiszen nehéz elvonatkoztatni attól, hogy a három éve tartó polgárháborúban már csaknem kétszázezer ember vesztette életét. Aszad a probléma, és nem a megoldás része, fogalmazott legutóbb Barack Obama helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója, Ben Rhodes.
