Védtelenek az ingatlanpiacon

A hirdetők általában kötetlen munkaidőt ígérnek, és nemtől, életkortól, munkaerő-piaci vagy családi státusztól függetlenül várják a jelentkezőket. Míg a válság kezdetekor az ingatlanközvetítők még a vételár 0,5-1 százalékának megfelelő összegű jutalékért dolgoztak, ez mára 4-5,5 százalékra nőtt, de speciális megbízások esetében akár ennek többszöröse is lehet. Miközben a közvetítés díja megháromszorozódott, a szolgáltatás színvonala csak visszafogottan javult, sőt.

– Már egy háromhetes tanfolyam elegendő ahhoz, hogy valaki ingatlanközvetítőként kezdjen dolgozni. Jogi diplomával például automatikusan jár az ingatlanközvetítői végzettség. Találtunk olyan e-learning tanfolyamot, amellyel mintegy 85 ezer forintból képzett ingatlanközvetítővé válhatunk. Ez már egy garázs eladásával megtérül.

Gyakran egy 10-12 munkatárssal működő irodánál csak egyetlen ember rendelkezik a szükséges végzettséggel, és a jelenlegi szabályok szerint ez elegendő ahhoz, hogy erre hivatkozva az összes többi kolléga is lakásokat, házakat értékesítsen. Nincs az ellenőrzésre vonatkozó jogszabály, problémás esetekben pedig – például ha egy adásvétel után olyan hibára derül fény, ami felveti az ingatlanos felelősségét is –, csak bíróság dönthet a vitában – mondta a Népszabadságnak Kispál Sándor, a Magyar Ingatlanszövetség (Maisz) főtitkára.

Miközben az értékesítőknek és közvetítőknek minden esetben igazolniuk kellene végzettségüket az ügyfelek előtt, részletesen ismerniük kellene a szóban forgó ingatlan műszaki paramétereit, állapotát, a tulajdoni lapon szereplő adatokat, a bejegyzett jelzálogjogot és egyéb forgalomkorlátozó jogokat, emellett tisztában kellene lenniük az adásvételi és hitelszerződésekkel kapcsolatos tudnivalókkal, a tapasztalatok szerint ez a legritkább esetben van így. Pedig például a társasházakra vonatkozó speciális szabályok ismerete nélkül a vásárló könnyen olyan helyzetbe kerülhet, mint az a házaspár, amelytől az adásvételi szerződés megkötése előtt többtucatnyi tulajdonos – a leendő szomszédok – elővételi jogról lemondó nyilatkozatát kérte az ügyvéd. Az ingatlanközvetítőnek még csak arról sem volt fogalma, hogy a társasház lakói lemondtak erről a jogról, amit az aktuális előírások szerint egy közgyűlési határozattal megtehettek.

– Legtöbbször a közvetítők egyetlen célja, hogy a vevő és az eladó minél előbb aláírja az adásvételi szerződést, ők pedig megkapják a jutalékot. Míg akadnak országok, ahol vaskos jogszabályok rendelkeznek az ingatlanközvetítői tevékenység végzéséhez szükséges feltételekről, az ellenőrzés mikéntjéről és a felelősségre vonásról, Magyarországon ezek gyakorlatilag teljesen hiányoznak, ami fogyasztóvédelmi szempontból igencsak aggályos – hívta fel a figyelmet Kispál Sándor. A kormányban nincs gazdája az ingatlanszakmának, így egyelőre hiábavaló törekvésnek tűnik a jogszabályok európai normákhoz igazítása.