Az ágazat szereplői ebben a helyzetben arra készülnek, hogy jelentős mértékben cukrozzák a borokat. Augusztus végén az agrártárca – a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával egyetértésben – azt kezdeményezte az Európai Bizottságnál, hogy a hazai bortermelők az engedélyezett 1,5 térfogatszázalék helyett az idén további 0,5 térfogatszázalékkal növelhessék boraik természetes alkoholtartalmát. Ezzel nem vagyunk egyedül, összesen nyolc uniós tagállam kérvényezett hasonlót.
A Népszabadság úgy tudja, hogy a bizottsági jóváhagyást kész tényként kezelik az ágazatban annak ellenére is, hogy a formális engedély még nem született meg. Ennek következményeként azok a termelők, akik leszedték a szőlőt, már „be is cukrozták a mustot”, elvégre elindult az erjedés, s a természetes folyamatokat nem tudják befolyásolni. Azt valószínűsítik, hogy ebből nem lesz gond, mert a jóváhagyás visszamenőleges hatályú lesz, vagyis a korábban szüretelt tételeket is „föl lehet javítani”.
|
Ez maradt Tokajon a szüretre
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Lapunk több, magát megnevezni nem kívánó termelőtől úgy tudja: a nagy mennyiségben előállított, de alacsony és közepes minőségű (oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, valamint földrajzi jelzés nélküli bor) termékkategóriában jelentős mennyiségű tételnél csak két térfogat-százalékos alkoholtartalom-növeléssel tudják elérni a kilencszázalékos minimumot, vagyis azt a szintet, ahonnan már bornak lehet hívni a terméket.
Ez természetesen kihat a minőségre: az alkoholtartalom ugyan a hozzáadott cukor miatt meglesz az italokban, de ezzel nem a beltartalom, vagyis az ízanyagok és a savak emelkednek. Az iparág másik problémája, hogy az elmúlt évtizedekben nem épült ki mustsűrítményt készítő kapacitás, holott répacukor helyett ezzel is lehetne kezelni a mustokat, ami sokkal jobb minőségű bort eredményezne. Ennek kiépítéséhez állami segítség is kellene.
Idetartozik, hogy az eredetvédett, magasabb minőségi kategóriákban termékleírások szabályozzák a borkészítés mikéntjét, vagyis az e körbe tartozó termékeknél semmilyen módon nem lehet cukrozni a bort. Ám szintén nevük elhallgatását kérő gazdák mondták: az idén annyira rossz a termés, hogy az ilyen termékeket készítő borászatok némelyikében azért így-úgy megpróbálják kompenzálni az alapboroknál, amit a természet elvett.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke lapunk felvetésére ezt a lehetőséget kizárta. Azt mondta, hogy az adott tétel bevizsgálásánál ezek a trükkök úgyis kiderülnének, a magukra valamit adó termelők ezért inkább nem is kockáztatnak.
A termés több ok miatt is rossz: az érési időszakban, július második felétől a szokottnál lényegesen alacsonyabb volt a napsütéses órák száma, a sok csapadék miatt jobban terjedtek a kórokozók, elindult a rothadás, s az ágazat nem volt felkészülve erre a helyzetre – az elmúlt három évben valóban elkényeztette a termelőket az időjárás.
Ugyanakkor vegyszerhiány alakult ki az országban: sokan nem tudták megfelelő permettel védeni a szőlőket. A rothadás egyébként olyan súlyú probléma, hogy ezekben a hetekben már a friss hajtásokat is veszélyezteti, a szőlészek tehát most azon vannak, hogy ezeket, vagyis a jövő évi termést mentsék. Ez további nagyon komoly anyagi terhet jelent számukra.
