A képzett munkaerő, a viszonylag széles alapokon nyugvó export is segíti a magyar gazdaság előrelépését. Az idei magyar növekedést 3,2 százalékosra becsülik, a 2007-es, azaz a válság előtti kibocsátási szintet viszont csak a jövő év végére tudtuk elérni, miközben régiós versenytársaink már rég túljutottak ezen. Jövőre 2,8 százalékos pluszban bízhatunk.
A hitelminősítő megjegyzi, hogy a dinamikus növekedésünk hátterében nagyvonalú uniós támogatások és erős bázishatások is meghúzódnak, főként a fogyasztásnál és a beruházásoknál volt rendkívül alacsonyra állítva az átugrandó mérce. Amikor ezek a hatások kifutnak, a gazdaság növekedése 1-1,5 százalékos szintre áll be.
Visszatérő elem az S&P kritikájában a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, de az állami szektor túlburjánzása, az adórendszer anomáliái, a veszteséges pénzügyi szektor egyaránt visszahúzza a növekedés lendületét. Néhány nagyberuházást leszámítva az ország tőkevonzó képessége szerény, a válság előtti szint harmadára csökkent. A hitelezés gyenge lábakon áll, egészen 2016 végéig nem lesz ebben változás, holott a gazdasági növekedésnek ez lenne az egyik fontos katalizátora.
Megjegyzik, hogy a bankrendszer a devizahitelesek kimentése után is talpon marad, de ennek a magyar gazdaság fejlődése látja a kárát. Az export jól teljesít, de erősen függ a német autóipari megrendelések alakulásától – jegyzi meg kommentárjában az S&P. Az állam szociális gondoskodó szerepe még a régiós versenytársakénál is erősebb: a kormány cégfelvásárlásokkal, a közszolgáltatók és egyes bankok – MKB, Takarékbank – megszerzésével csak erősíti szerepvállalását ahelyett, hogy csökkentené azt.
Mindeközben a költségvetést szigorúan kézben tartja: az idén 2,9 százalékos lesz a hiány, a GDP egy százalékára méretezett tartalék mozgásteret ad a kormánynak, ha a túl alacsony infláció következtében megcsappanó adóbevételek miatt gondjai lennének.
Mindhárom nagy nemzetközi cégnél a befektetésre nem ajánlott, bóvlikategóriában tartják nyilván a magyar devizaadósságot. A különbség csupán annyi, hogy a Fitch Ratingsnél és a Moody’snál egy fokozattal, míg a Standard & Poor’snál (S&P) kettővel vagyunk a spekulatív kategóriát a befektetésre ajánlottól elválasztó vonal alatt. Az idén mindhárom cégnél áttekintették a magyarországi fejleményeket.
Március végén az S&P a leminősítést valószínűsítő negatívról stabilra változtatta az adósbesorolás mellé fűzött kilátást, de az osztályzaton nem változtatott. Júniusban a Fitch következett, de nála sem történt elmozdulás, továbbra is stabil kilátás szerepel a BB pluszos minősítés mellett. A Moody’s pedig júliusban nem látott olyan körülményt, ami alapján felülvizsgálati eljárást kellett volna indítania, így nála maradtunk a Ba1-es kategóriában, negatív kilátásokkal. A régióban - mindhárman - Horvátországgal vesznek minket egy kalap alá, közvetlen versenytársaink megítélése sokkal jobb.
