A CIB ugyan az első, de biztosan nem az utolsó bank, amely tőkeemelésre szorul a devizahitelek rendezése, vagyis az árfolyamrés és a kamatemelések visszafizetése (utóbbi a lakossági forintkölcsönökre is vonatkozik), valamint a devizaalapú jelzáloghitelek tervezett kivezetése, forintosítása miatt.
Az osztrák Erste-csoport például a tegnap publikált adatok szerint egymilliárd euró veszteséggel zárta az idei második negyedévet részben a magyar leánybank miatt.
 |
Az állami tulajdonba vett MKB devizahiteleseit már közpénzből kell kártalanítani
Móricz-Sabján Simon |
A magyarországi Erste az április–június közti időszakban 28 milliárd forintos mínuszt könyvelt el. Maga a devizahiteles csomagra elszámolt vesztesége negyvenmilliárdot tett ki – vagyis ha ez nincs, akkor nyereséges lett volna a pénzintézet. A számla azonban ennél jóval húzósabb lesz: az Erste három hete tette közzé, hogy az árfolyamrés és a kamatemelések visszatérítéséből 300 millió eurós, vagyis 93 milliárd forint körüli teherrel számol.
A devizahitelezésben leginkább érintett nagybankok az utóbbi hetekben sorra jelentették be, mekkora veszteséggel számolnak az említett intézkedések következtében. Az előzetes adatok alapján a pénzintézeti szektor egészének 500-600 milliárd forint körüli terhet jelent a tisztességtelenül beszedett pénzek visszafizetése.
A bankoknak azonban most várhatóan új becsléseket kell készíteniük, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanis a napokban közzétette, miként kell kiszámolni, mennyi jár vissza az ügyfeleknek. A már lezárt hitelszerződések esetében a pénzt kamatos kamattal kell visszatéríteni (a kölcsön alapjául szolgáló deviza háromhavi bankközi kamatát kell alkalmazni, így például svájci frankban jegyzett kölcsönök esetében a CHF Libort), míg az élő megállapodásoknál az ügyfelek túlfizetését az aktuális tőketartozás előtörlesztéseként kell figyelembe venni.
A bankszektor tőkéjének legalább egyharmadát viszi el a kormány intézkedése – számol Csányi Sándor
Utóbbi az árfolyamrés esetében például azt jelenti, hogy a bankoknak nem egyszerűen azt kell kiszámolniuk, hogy mennyit fizetett az adós forintban az általuk alkalmazott árfolyam mellett és mennyit az MNB középárfolyamán, hanem hónapról hónapra végig kell venni, hogy az ügyfél mennyivel fizetett túl, a különbözettel pedig csökkenteni a következő havi törlesztő alapjául szolgáló tőkerészt.
A különbség egy-egy havi törlesztőrészletet nézve ugyan nem jelentős, de a teljes futamidőn végiggörgetve már sokkal jobban járhatnak így az ügyfelek – hiszen azon is nyernek, hogy egyre kisebb tőketartozás után számít fel kamatot a bank. (Ez lényegében megfelel a lezárt szerződéseknél alkalmazott kamatos kamat elvének.)
A bankok terhei így akár 20-30 százalékkal is nagyobbak lehetnek az eddig becsültnél, s elérhetik az MNB által kalkulált 700-900 milliárd forintos sáv felső szélét. (S ehhez jön majd még a devizahitelek forintosítása, amely további több százmilliárd forintos terhet jelenthet.)
Az említett jegybanki számítási metódus egyébként egyelőre csak az árfolyamrésre vonatkozik, de vélhetően ugyanezen logika alapján kell majd elszámolni a kamatemelésekkel beszedett pluszpénzekkel is.
|
Csányi Sándor és Seszták Miklós a Puskás-stadion terveinek bemutatásán - a devizahitelek kapcsán kisebb az összhang bankvezér és kormány között
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Az OTP Bank bíróság előtt fogja bizonyítani, hogy a törvényeknek megfelelően járt el és az ügyfelekkel jóhiszemű volt a devizahitelekkel kapcsolatban, tájékoztatása pedig korrekt volt – nyilatkozta a VG.hu-nak Csányi Sándor.
Az OTP elnök-vezérigazgatója jelezte: meglepte az az MNB-döntés, miszerint tőketőrlesztésként kell elszámolni a túlfizetéseket, valamint az is, hogy a kamatot változatlannak kell tekinteni. "A bankszektor tőkéjének legalább egyharmadát viszi el a kormány intézkedése, ami gazdasági szempontból súlyos károkat fog okozni" – hangoztatta Csányi Sándor. Úgy vélte, hogy a bankok hitelezőképessége romlani fog majd, és olyan tőkehiányok alakulhatnak ki, amelyek pótlása nehezen lesz majd megvalósítható.
Nyereségessé tennék az MKB-t
A kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánította az MKB felvásárlását – olvasható a Magyar Közlönyben. Ez azt jelenti, hogy a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálhatja az ügyletet. Kiderült az is, hogy a 17,1 milliárd forint vételárat a kabinet a központi költségvetés általános tartalékából biztosítja, annak terhére csoportosítja át. Az MNB csütörtöki közleménye szerint az MKB felvásárlása jó üzlet volt. A jegybank úgy látja, ha az állam leválasztja a rossz portfólióelemeket és az MKB-ból egy aktív, további ügyfélszerzésre képes, univerzális bankot formál, akkor a korábbi veszteségek helyett nyereségesen működhet majd a pénzintézet. Az MKB az elmúlt négy évben végig negatív eredménnyel zárt, ez idő alatt összesen 439 milliárd forint mínuszt hozott össze, s nem lesz ez másként az idén sem. Az említett rossz portfólióelemek okozta veszteséget elvileg fedezi az a tőkeemelés, amelyet a német BayernLB búcsúzóul végrehajt a banknál, a devizahitelek rendezésével kapcsolatos további mínuszok mögé azonban már a magyar államnak kell beállnia.
