Egyelőre tehát legalábbis kérdéses, hogyan reagálnak a vásárlók a nagyobb boltok vasárnapi bezárására. A felmérések szerint a kiskereskedelmi forgalom 11 százalékát kitevő vasárnapi költések a kisboltoknál jelennek meg, vagy a nagy alapterületű áruházakban pénteken és szombaton költik el azt az összeget is, amit korábban vasárnaponként a sarki kisboltban hagytak. A láncok a jelek szerint alaposan rákészültek az utóbbi lehetőségre, így hosszabbított nyitva tartással és több pénztárral készülnek a pénteki és szombati rohamra.
A kormány szerint a családi kisvállalkozások lesznek az intézkedés nyertesei, igaz, a kabinet, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) makacsul tartja magát ahhoz, hogy sem 2011-ben, sem most nem készültek hatástanulmányok a vasárnapi bezárással kapcsolatban, vagyis a kormány ez ügyben legfeljebb a megérzéseire hagyatkozhat. Piaci oldalról a GfK Hungária vizsgálta a vasárnapi bezárás várható hatását, s arra jutott, hogy amennyiben nem változnának a fogyasztói szokások – azaz aki eddig vasárnap vásárolt, az ezután is akkor fog vásárolni –, a nyitva hagyott kisboltok forgalma éves szinten 100-260 milliárd forinttal nőhet.
Idetartozik, hogy lapunk a múlt héten megszerezte a vasárnapi bezáráshoz készített 2011-es NGM-es belső hatástanulmány egy példányát. Ebben azzal számoltak, hogy a vasárnapi bezárással a teljes hét utolsó napján mért forgalom negyede tűnhet el, vagyis a hét többi napján ennyivel kevesebbet költenek el a vásárlók. A tárca akkori anyaga szerint ez éves szinten 20 milliárdos forgalomcsökkenést hozhat.
Az NGM a múlt hét óta tagadja, hogy készültek volna hatástanulmányok 2011-ben, még úgy is, hogy hétfőn nyilvánosságra hozta azok egyik elemét. A vasárnapi bezárás lakossági fogadtatásáról szóló vizsgálatot az M. S. Concord Bt. készítette. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető ugyanakkor tegnap leszögezte: az csak egy közvélemény-kutatás volt, nem hatástanulmány. „Az nem mondott igazat, aki azt állította, hogy tanulmány készült” – fogalmazott. Ám Rogánnak, aki 2011-ben frakcióvezető-helyettes és a parlament gazdasági bizottságának elnöke volt, nem csak lapunkkal van vitája.
A kormánybarát Magyar Hírlap 2011. áprilisi cikke szerint a Fidesz-frakció azért nem akarta támogatni a KDNP akkor másodízben benyújtott javaslatát, mert az NGM hatástanulmánya kimutatta, hogy a vasárnapi bezárás „állások tízezreit veszélyezteti”, emellett a napilap értesülései szerint az elemzés versenyképességi problémákat is felvetett. Az unióban nem tiltják a vasárnapi munkavégzést, így ha bevezetnék a zárva tartást, bizonyos gazdasági szereplők versenyhátrányba kerülhetnének – állt az NGM-es hatástanulmányban a Magyar Hírlap információja szerint. Az újság cikkében szereplő állítások tételesen szerepelnek a szerkesztőségünkhöz eljutott NGM-es elemzésben is. Igaz, a birtokunkba jutott hatástanulmány „tízezrek” helyett „csak” 10-15 ezer állás megszűnésével számol.
Szatmáry szerint lehettek elemzések
Az élet a legjobb hatástanulmány – nyilatkozta Szatmáry Kristóf, jelenleg a Miniszterelnökség kiskereskedelmi miniszteri megbízottja az ATV-nek. Nem mindig látta így. Szatmáry 2011-ben az NGM-ben dolgozott mint gazdaságszabályozásért felelős államtitkár, azaz gyakorlatilag alá tartozott a kereskedelmi terület. Ha valakinek, hát Szatmárynak rálátása lehetett az NGM-ben a területen folyó szakmai munkára. Még 2011-ben a parlament foglalkoztatási bizottságának ülésén arról beszélt, hogy nemcsak gazdasági hatástanulmányokra van szükség a vasárnapi bezárásról, hanem társadalmi elemzésre is.
(A jelek szerint ez utóbbit készítette el az M. S. Concord.) Ami az NGM által tagadott hatástanulmányt illeti, az ATV-nek nyilatkozó Szatmáry szerint „ha lettek is volna belső számítások, azok ma már nem igazak a növekvő gazdasági eredmények miatt”.
