Mátyási is úgy tudja:
az NGM három tanulmányt is rendelt a vasárnapi tilalom kapcsán.
A lakossági felmérésre ők kapták a megbízást, de hogy teljes körű áttekintést kaphassanak, az NGM tervezte a munkaadókra, továbbá a munkavállalókra vonatkozó tanulmány elkészítését is. A gazdaságszociológus elképzelhetőnek tartja, hogy a másik két felméréshez a kamarák és a szakszervezetek szolgáltattak adatokat és az alapján az NGM készített tanulmányt, de erről nincs pontos információja.
|
Hatás, de nem tanulmány: vasárnapi vásárlás egy nyitva tartó boltban
Korponai Tamás |
Bár a tanulmány tulajdonosa az NGM, ilyenformán a szerző nem adhatja ki azt harmadik félnek, néhány megállapítását megosztotta lapunkkal. Eszerint a közelmúltban publikált Ipsos felméréshez hasonlóan ők is azt tapasztalták, hogy
a válaszolók zöme (náluk a 62,9 százaléka) igen erős ellenérzést mutatott a vasárnapi bezárással kapcsolatban.
Ugyanakkor Mátyásiék felmérése azt is mutatta, hogy megfelelő ellentételezéssel, meggyőzéssel és kommunikációval ez az ellenzés vélhetően csökkenthető.
A szakember arra is figyelmeztetett, hogy a puszta elutasításon túl jóval összetettebb a kép. Így az alsó jövedelmi harmadba tartozó vásárlók, vagy éppen a fiatalabb korosztály gyakorlatilag eddig sem vásárolt vasárnap, az inkább a középosztály szokása.
A fővárosi, jobb jövedelmi viszonyok között élő vásárlók elutasítják ugyan a kategorikus tiltást, de ha bevezetnék, 98 százalékuk minden további nélkül járna a nyitva hagyott kisboltokba. Az ötletgazda, a KDNP már akkor is a családi tulajdonú, kis alapterület üzleteknek adott volna jogot a vasárnapi nyitva tartásra. Mátyási Sándor sommás véleménye szerint amennyiben a vasárnapi boltzár ötletével kapcsolatos ellenállás csak időleges lesz, a hazai fogyasztók viszonylag hamar át fognak állni az új rendszerre.
Mint korábban megírtuk: az NGM berkeiben több hatástanulmány készült, ezek összesített eredménye alapján döntött a kormány 2011-ben a KDNP ötletének elvetéséről. Az akkori hatástanulmány lapunkhoz is eljutott. Ebben az szerepelt, hogy 10-15 ezer dolgozó is elveszítheti az állását, és közel 50 milliárdos veszteség érheti a büdzsét. Az NGM közleményében leszögezte: nem ismeri ezt a tanulmányt, szerintük ők soha semmiféle hatástanulmányt nem készítettek, illetve nincs tudomásuk ilyenekről.
Lapunk ezt követően találta meg a M.S. Concord szerződését 2011-ből. Az NGM azóta elismerte az M.S. Concord-felmérés létét, ám továbbra is állítja: a lapunk által ismertetett tanulmányról nem tudnak, illetve azóta sem válaszoltak arra, hogy 2011-ben milyen hatástanulmányok készültek. A tárca állítása azért is különös, mivel 2011-ben számos kormányzati személyiség, köztük a vasárnapi boltbezárás egyik legfőbb támogatója, Harrach Péter, de Nagy Anna kormányszóvivő is elmondta a sajtónak: hatástanulmányok alapján dönt a kormány.
