Közölték: azzal, hogy a Quaestor eladta az állampapírokat, hűtlen kezelést követett el. A kereskedőház tőkéje megvan, de a kieső kamatbevételek miatt kár érte a kereskedőházat. Ezért az MNKH kedden feljelentést tett. Hozzátették: az elmúlt napokban az ellenzéki politikusok és egyes médiumok "csak a legfontosabbról" felejtettek el beszélni, arról, hogy a KKM és az MNKH "semmilyen törvénytelen információnak nem volt birtokában", ezért semmit nem is tudott eltitkolni. "A KKM és az MNKH teljesen törvényesen cselekedett, mindent megtett, és meg is tesz azért, hogy a közvagyonból egy forint se vesszen el" - írták. A tárca rendkívül furcsának találja, hogy az ellenzéki politikusok és egyes médiumok ahelyett, hogy ezt támogatnák, "alaptalan vádakat fogalmaznak meg".
Arra is felhívták a figyelmet, hogy Tarsoly Csaba Quaestor-vezető előzetes letartóztatásban van, függetlenül attól, hogy „kivel találkozott már életében, vagy kivel készített közös fotót". A Tarsoly diplomata-útlevelére vonatkozó "spekulációkkal" kapcsolatban emlékeztettek: Ibolya Tibor fővárosi főügyész az M1 aktuális csatorna arra vonatkozó kérdésére, hogy két hét elég lehetett-e a vagyon kimenekítésére offshore cégeken keresztül, azt válaszolta: "objektíven nem volt olyan helyzetben" Tarsoly Csaba, hogy vagyont tudjon kimenekíteni. A közleményben kitértek arra is, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Index hírportálnak azt mondta: "gondolja, hogy Tarsoly minden lépését ez alatt a két hét alatt nem követték? Ne képzelje már, hogy Tarsoly ez alatt a két hét alatt bármit is tehetett volna!" A KKM szerint Tarsoly Csabának nem volt lehetősége sem a szökésre, sem a vagyon kimentésére. Amikor Szijjártó Péter értesült arról, hogy Tarsoly Csabával szemben milyen kényszerintézkedések történtek, visszavonta a Quaestor-vezető diplomata-útlevelét - tették hozzá.
Leszóltak a Külügyből
Az Index ma azt írta: március 5-én Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár jelezte a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) vezetőinek, hogy ki kell venni a cég tőkéjét a Quaestortól. A lap szerint feltehetően a külügyből telefonon adhatták ki az utasítást a Quaestornak a pénz kiutalására.
Miközben a Quaestor már a csőd bejelentése előtti napokban is csak egy hónapos átfutással vállalta a kifizetéseket, a Szijjártó Péter vezette külgazdasági és külügyi tárcának – közel négymilliárd forintnyi állampapírja ellenértékén kívül – 72 milliárd forint névértékű, megőrzésre átadott részvényét is sikerült visszaszereznie – írja a holnap megjelenő HVG.
|
Szijjártó Péter és Tarsoly Csaba (j) teljes egyetértésben avat
Moszkvai Magyar Nagykövetség / MTI |
A részvények az Eximbank és a Magyar Exporthitel-biztosító alaptőkéjét testesítik meg. A lap szerint a Quaestor akár vissza is élhetett az értékpapírokkal: Tarsoly Csaba és társai elegendő időt kaptak, hogy eltüntessék az általuk gyaníthatóan elkövetett bűncselekmények politikusokhoz vezető esetleges szálait.
A KKM részéről a Quaestornál az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírok technikai nyilvántartását segítő számla, úgynevezett értékpapírszámla volt - reagált a hvg.hu-n közzétett HVG-előzetesre a KKM. Ezen értékpapírok alapján gyakorolja a KKM a tulajdonosi jogokat az Exim felett. Ezek forgalomképtelen részvények, amelyek előállítása jogszabály alapján történt.
A technikai nyilvántartást segítő számlát azért a Quaestor kezelte, mert a piaci szereplők közül a számla kezelését egyedül ez a cég vállalta díjmentesen. A Buda-Cash bedőlése után a számlát a KKM megszüntette. Az MNKH 2013. márciusában kötött szerződést a Quaestorral. A Quaestor korábban mindenfajta felügyeleti vizsgálaton megfelelt, a cégnél történő pénzelhelyezést a felügyeleti szervek soha nem minősítették kockázatosnak. Az MNKH-nak egy értékpapírszámlája volt, a szerződés szerint csak állampapír lehetett, az MNKH tehát a legbiztonságosabb formában tartotta az adófizetők pénzét, az MNKH nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket - írja a KKM. Mivel tehát az MNKH a pénzt nem a Quaestor vállalati kötvényeiben, hanem állampapírban tartotta, a tőke kivétele nem járult hozzá a Quaestor csődjéhez.
Eközben a nemzetgazdasági tárca a vs.hu-nak elárulta: miután Tarsoly Csaba március 9-én levélben tájékoztatta a Quaestor csődközeli helyzetéről Orbán Viktort, másnap már találkozhatott is Orbán Gábor minisztériumi államtitkárral. Itt Tarsoly Csaba tett egy "irreális és elfogadhatatlan javaslatot, amiben az államra terhelte volna a kártalanítás teljes költségét". Ezt az államtitkár elutasította, így megegyezés nem született.
Kimentik a Quaestor-bank pénzét?
A vagyonzárolás a teljes Quaestor-cégcsoportra vonatkozik, amelybe a bank is beletartozik - közölte a Fidesz-frakció szerdán az MTI-vel a szocialisták nyilatkozatára reagálva. Az MSZP-s Tóth Bertalan és Bárándy Gergely sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy pártjuk szerint a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló, hétfőn elfogadott fideszes törvény kiveszi a Quaestor-bankot a zár alá vehető vagyonok köréből, ezért arra kérték Áder János köztársasági elnököt, ne írja alá a parlamentben kedden elfogadott jogszabályt.
A Fidesz-frakció sajtóosztálya közleményében visszautasította az MSZP állítását. Szerintük nem igaz, hogy a brókertörvény kiveszi a Quaestor-bankot a zár alá vehető vagyonok köréből, ugyanis "a zárolás a teljes cégcsoportra vonatkozik, amibe a bank is beletartozik".
A kormánypárti képviselőcsoport felidézte, hogy kedden a szocialisták még megszavazták a vagyonzárolásról szóló javaslatot, és a törvényalkotási bizottság ülésén annak módosító javaslatát is, most viszont már azt követelik, az államfő ne írja alá a törvényt. "A szocialistákról újra lehullott az álarc: csak színjáték volt, hogy támogatják a vagyonzárolást" - értékelt a Fidesz.
Szerintük a szocialisták egy hamis ürügy segítségével "megint a csaló brókerek oldalára állnak, ugyanúgy, mint amikor a Buda-Cash brókereit a kormányukba ültették, és úgy módosították a törvényeket, hogy zavartalanul folyhasson az elképesztő pénzügyi korrupció, amelyben emberek tízezreinek a pénzét tüntették el egy egész évtizeden át".
A kedden elfogadott vagyonzárolási törvénynek köszönhetően azonban nem lesz egyetlen szélhámos sem, aki megúszhatja a vagyonzárolást, és "visszamenőleg is semmissé tehetjük azokat a tranzakciókat is, ahol a vagyont megpróbálták átjátszani bárhová és bárkinek" - írta reagálásában a Fidesz-frakció, jelezve, hogy a zárolt vagyonokat be kell vonni a kártalanításba.
Politikai nyomás
Az Együtt szerint Győr városának egymilliárd forintja, míg Vecsésnek 200 millió forintja került veszélybe a Quaestornál tartott állampapírjaik miatt. Erről Pataki Márton, az ellenzéki párt elnökségi tagja beszélt szerdán, Budapesten Juhász Péterrel, az Együtt társelnökével közösen tartott sajtótájékoztatón.
Pataki Márton elmondta, ugyan nem törvénytelen, hogy állami, illetve önkormányzati szervezetek - a tranzakciók után jutalékot felszámoló - brókercégek szolgáltatásait vegyék igénybe az állampapír-vásárláshoz, az gazdálkodási és erkölcsi szempontból mégis megkérdőjelezhető, mivel az államkincstár ugyanezt a feladatot teljesen ingyenesen látja el.
Az Együtt önkormányzati képviselői ezért országszerte kérdéssel fordulnak a települések vezetőihez, hogy kiderítsék, hol vontak be brókercégeket az állampapír-vásárlásba - fejtette ki a politikus, aki Pintér Sándor belügyminisztert is hasonló vizsgálat lefolytatására szólította fel. Pataki Márton közölte, ahol kiderül, hogy vagyonvesztés kísérte az ilyen befektetéseket, ott feljelentést tesznek a felelősökkel szemben.
Juhász Péter elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány egy hete nem tudja megnevezni azon minisztériumokat és más állami szervezeteket, amelyeknek befektetései voltak a brókerházaknál. Az ellenzéki párt társelnöke a tájékoztatás hiányára hivatkozva vérlázító, cinikus hazugságnak nevezte azt az állítást, hogy Orbán Viktor miniszterelnök már február 25-én felszólította a tárcákat a brókercégeknél tartott megtakarítások kivételére. Ez alapján pedig megállapítható, hogy a kormányfő "bennfentes kereskedésre bujtotta fel az alatta dolgozókat", ami miatt egyértelműen le kell mondania - fogalmazott.
Juhász Péter megkérdőjelezte annak a levélnek a valódiságát is, amelyet a kormány kedden tett közé. Az Együtt politikusa szerint a Tarsoly Csaba Quaestor-vezető miniszterelnöknek írt leveleként bemutatott dokumentum hamisságára utal, hogy azon szerepel egy március 10-i érkeztetésről szól pecsét, amely azonban nem látható azon az elméletileg megegyező levélen, amelyet Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár vasárnap vitt az ATV stúdiójába. Emellett józan paraszti ésszel az sem fogható fel, hogy a Népszava információi szerint Orbán Viktor már március 9-én, vagyis Tarsoly Csaba levelének hivatalos érkezése előtt egy nappal válaszolt a Quaestor tulajdonosának - fűzte hozzá.
A Demokratikus Koalíció azt követeli, hogy a nyomozás elősegítése érdekében menesszék a fővárosi főügyészt. A párt szerint Ibolya Tibor a Quaestor-ügyben nem az igazság feltárásával, hanem a kormány mentegetésével foglalkozik – mondta a párt szóvivője szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.
Gréczy Zsolt úgy fogalmazott: kedd este az ATV-ben a fővárosi főügyész arról beszélt, nem elég a megalapozott gyanúhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényállomány miatt tett feljelentést. Ibolya Tibor szerint az is rendben van, hogy egy börtönviselt közmunkásra íratták a Quaestort, ahogy azt is, hogy a nyolcszáz gigabájtnyi adatot három ügyész fogja feldolgozni – tette hozzá.
Az ügyészség nyilvánvalóan politikai nyomás alatt dolgozik, hiszen nem fedheti fel a „Fidesz brókercégének mocskos ügyleteit" – jelentette ki. Nem tudni, hogy a politikai elfogultság vagy a hozzá nem értés-e az erősebb, de az biztos, hogy a kormány átverte, majd cserben hagyta a kisbefektetőket – mondta.
Tarsoly ügyvédje csütörtök este bejelentette, hogy a Quaestor-vezető a nap folyamán „hosszú, részletes” vallomást tett az ügyben. Papp Gábor a vallomásról részleteket nem árult el.
