Kapcsolatba került
A miniszter hangsúlyozta: megdöbbentette és csalódást keltett benne a Quaestor bejelentése, mert megbízhatónak tartotta a brókercéget, ugyanúgy, ahogy az a több tízezer ember, aki ott tartotta a megtakarítását. A miniszter kijelentette, hogy egy levelet sem kapott Tarsoly Csabától, a Quaestor vezérétől, akivel utoljára januárban vagy februárban találkozott, és a Duna City befektetési projektről tárgyalt. A miniszter elmondta: evidens, hogy győri önkormányzati képviselőként, a sportért felelős albizottság elnökeként kapcsolatba került Tarsoly Csabával, ahogy több száz más üzletemberrel is.
Maga hagyta jóvá
A brókerbotrány kapcsán Szijjártó Péter arról is beszélt a tájékoztatón: akkor állítottak ki parlamenti belépőt Tarsoly Csabának, amikor az üzletember nagyon sokat tárgyalt a kormányzattal az isztambuli és a moszkvai kereskedőházak üzemeltetéséről, amelyek közül ez utóbbiban nem is sikerült megállapodni.
Kapcsolódó cikkünk: Tarsolynak is a temető a kiút
Csak alacsony hatásfokkal működik a cégeltüntetők szankcionálása, pedig a Quaestor példája is mutatja, mennyire elterjedt strómanokra verni a balhét. A rosszhiszemű cégbedöntés nehezen bizonyítható, de még ha az is, a felelősségre vonás sokszor azon bukik el, hogy belefulladnak a papíranyagba. Részleteket itt olvashatnak.
Szijjártó Péter hozzátette: ő maga hagyta jóvá diplomata-útlevél kiadását Tarsoly Csabának, mert ez könnyítést jelentett az utazásnál az üzletembernek a moszkvai vízumközpont tető alá hozatalát megelőző tárgyalásokon. Több száz ember rendelkezik ilyen útlevéllel Magyarországon – jegyezte meg a tárcavezető. Hozzátette: szombaton, amint hazatért dél-amerikai útjáról, visszavonta a dokumentumot Tarsoly Csabától.
Süllyedő zászlóshajó
Azzal kapcsolatban, hogy a Quaestor lenne
"a keleti nyitás zászlóshajója",
Szijjártó Péter emlékeztetett: a 25 kereskedőházból egynek az üzemeltetését nyerte el a cég, és ezt a szerződést is azonnal megszüntette a KKM, amint megtörtént a bejelentés az öncsődről. A miniszter kijelentette: sem neki, sem a családjának nem volt egyetlen fillérje sem a Quaestornál. Azzal kapcsolatban, hogy utólag nem vizsgálható-e annak a felelőssége, aki döntést hozott arról, hogy a KKM háttérintézményei a Quaestornál tartsanak közpénzt, Szijjártó Péter hangsúlyozta: semmi nem utalt arra, hogy a brókercég nehéz helyzetben lenne, mindenki megbízható, komoly cégnek tartotta. Hozzátette: a Quaestor bejelentése előtt mindössze néhány nappal közvetített a tárca gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára egy arab befektető és a Quaestor között egy tervezett közös ingatlanfejlesztésről, a Duna City projektről. A miniszter arra utalt, hogy a kormányzat nem így járt volna el, ha tud a brókercég helyzetéről.
A miniszter elmondta, hogy a Magyar Export-Import Bank Zrt.-nek (Eximbanknak) dematerializált, forgalomképtelen részvényei voltak a Quaestornál, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nek pedig állampapírja. Ez utóbbit felhatalmazás nélkül adta el a brókercég, de a pénz visszakerült, így az adófizetőket nem érte kár – tette hozzá.
Odaát van
Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter elmondta: nem tudott róla, hogy a Quaestor és annak tulajdonosa környezetében offshore adóparadicsomban bejegyzett cégek vannak. Korábban a Hír24 azt írta, hogy a Quaestor-csoport körül hat olyan céget találtak, melyeket "offshore-paradicsomban" jegyeztek be.
Szabálytalannak tűnik
Tarsoly Csaba diplomata útlevelének kiadása, illetve visszavonásának (Szijjártó szerint szombati) dátuma önmagában is számos kérdést vet fel. A külügyminiszter ugyanis nem siette el az intézkedést, hiszen a Quaestor-ügyben csaknem három hete folyik a nyomozás. De nem is ez a legkülönösebb mozzanata Tarsoly "kényeztetésének".
Diplomata útlevélre elsősorban a közjogi méltóságok jogosultak (köztük az államfő, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, az ombudsman és a legfőbb ügyész). Ilyen úti okmányt kaphatnak továbbá a parlamenti képviselők, a kormány tagjai, de az adatvédelmi hatóság vezetője, az MNB, illetve az Állami Számvevőszék elnöke, illetve alelnöke, és természetesen a diplomáciai képviseletek tagjai is. Tarsoly ebbe a körbe nem férne bele, de a külföldre utazásról szóló törvény szerint „kizárólag utazásának időtartamára érvényes diplomata-útlevelet kaphat az a személy is, aki (…) diplomáciai küldetéssel utazik külföldre, továbbá az, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte”. Miután a Quaestor-vezér diplomáciai tevékenységet vélhetően nem látott el, Szijjártó a jogszabálynak a „rendkívül indokolt esetben” fordulata alapján intézkedhetett az útlevél kiadására.
Mivel Szijjártó elismerte, hogy erről ő döntött, Tarsoly vélhetően Szijjártó kinevezése, tehát 2014. szeptember 23-a után juthatott diplomata útlevélhez. A törvény ugyanakkor kimondja, hogy azok, akik alapvetően nem jogosultak ilyen kiváltságra, kizárólag az utazásuk időtartamára kaphatnak efféle okmányt. Vagyis: Tarsoly útlevele viszonylag friss, és ha azt vissza kellett vonni, nem egyszeri alkalomra állították ki, ami szabálytalannak tűnik.
A diplomata útlevél különben túl sok mindenre nem jogosít. Így önmagában mentességet sem biztosít, mert az csak a kifejezetten diplomáciai tevékenységet folytató, s a fogadó állam által elismert személyekre vonatkozik. Számos országba viszont ilyen okmány birtokában vízummentesen lehet beutazni, és ha a határátlépéskor a diplomata útlevéllel rendelkezők számára kivételes elbánást biztosítanak – az unióhoz való csatlakozás előtt Hegyeshalomban volt külön sáv a számukra –, az is jelent némi könnyebbséget.
