Szerencsevadászok verik fel a lakásárakat
Csaknem két és fél ezren igényeltek eddig családi otthonteremtési kedvezményt, ám átlagosan lényegesen kevesebbet, mint a maximális összeg. Megjelentek viszont a szerencsevadászok a használt lakások piacán, és felverik az árakat.
Több mint hatmilliárd forint értékben összesen 2400 családi otthonteremtési kedvezmény (csok) igénylésére vonatkozó kérelmet fogadtak be a pénzintézetek az év első két hónapjában – jelentette be kedden Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára. Egy hónap alatt tehát valahogy több mint duplájára ugrott ez az adat, hiszen az MTI március elején készített körképe még 1100 igénylésről számolt be. Mindenesetre a most közzétett 2400-zal számolva az igénylések átlagos összege 2,5 millió forint, ami jelentősen elmarad a maximálisan igénybe vehető 10 (+10) millió forinttól.
|
Sokan próba szerencse alapon verik dobra a lakásukat
Népszabadság |
A végső szabályokat csak februárban fogadták el, a kérelmek befogadása pedig ezután kezdődhetett, a téli időszakban pedig eleve kevés lakás épül – hívta fel a figyelmet az államtitkár. A kormány egyébként tavaly decemberben, a program meghirdetésekor úgy becsülte, országosan több mint 200 ezer család felel meg a legmagasabb támogatás elnyeréséhez szükséges feltételeknek, azaz ennyi háztartásban él három vagy több gyermek. Az OTP Banknál, amely a piac legnagyobb szereplője, idén húszezer kérelemre számítanak átlagosan 1,5 millió forint értékben.
A támogatás bevezetésének egyik hatása az ingatlanpiacon az lett, hogy az eladók gyakorlatilag elszakadtak a valóságtól, és – főként Budapest belső kerületeiben – jócskán túlárazzák a lakásokat. A potenciális vásárlók körében a legnépszerűbbnek számító XIII. kerületben tucatjával hirdetik például a 25 négyzetméter körüli használt lakásokat 15, de akár 17 millió forintért is, azaz 600-680 ezer forint közötti négyzetméteráron. Az ingatlanközvetítők azonban felhívják a figyelmet: az irányárakat nem szabad összekeverni azzal, ami végül az adásvételi szerződésekre kerül, utóbbiak ugyanis lényegesen alacsonyabbak.
Nagyon sokan az egyre emelkedő árakról szóló hírekből indulnak ki, és úgy vélik, eljött az ideje, hogy megpróbáljanak valamilyen általuk elképzelt – valójában azonban irreálisan magas – áron túladni a lakásukon. Ha nem ajánl senki ennyit, megtartják az ingatlant. Nagy Andrea, a Balla Ingatlanirodák bel- és észak-budai irodájának vezetője szerint sok most a piacon az olyan eladó, akinek nem komolyak az eladási szándékai, csak próba szerencse alapon vág bele az értékesítésbe.
Tapasztalatai szerint ugyanakkor a kiváló állapotú és fekvésű lakásokért valóban hajlandók az átlagosnál nagyobb összegeket fizetni a vevők, sőt a felfelé licitálás sem ritka. A készpénzes vevők alkupozíciója jobb, mint azoké, akik hitelre vagy például csokra várnak.
Kiszámíthatóságra vágynak
A kiszámítható lakáspolitika fontosságára hívták fel a figyelmet az építőipar és az ingatlanpiac szereplői egy keddi szakmai rendezvényen. A 2000-es évek közepén még 35-40 ezer lakás épült évente, 2010 után már csak 8-10 ezer – mondta Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) ügyvezető elnöke. A szocpollal sok volt a visszaélés, esetenként rossz minőségű házak épültek, a költségvetésnek pedig egyre növekvő terhet jelentettek a kamattámogatások. Súlyos problémákhoz vezettek a devizahitelek is. A korábbi hibákat most el kellene kerülni – mondta Maráczi. Kemény Péter, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének alelnöke szerint elegendő forrásra és stabil jogi háttérre van szükség. Tavaly az ingatlanfejlesztők 5000 lakást építettek, ez három-ötszörösére nőhet – véli Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke. Míg tavaly a csokot 95 százalékban használt lakásra vették fel, az elmúlt három hónapban 45 százalékban magánerős építkezésre kérték – mondta Kormos Zoltán, az OTP Bank főosztályvezetője. Új lakásokra alig igényelték a támogatást.
