Sajátos kormányzati hűtőmatek

A látványos tülekedés ráadásul a lehetőségek időközbeni erőteljes szűkítése dacára se csitult. Míg az első észak-alföldi térségben még úgymond öt óra kellett 3 ezer rászorulónak keretük lemerítéséhez, addig a Dél-Alföldön 7,5 ezer rászorulónak 2 óra is elég volt, a következő térségekben pedig mintegy 3-3 ezer rászoruló rohama után már egy óra után kongott a persely. Pedig a térségekre szabott kereteket lakosságarányosan szabták ki, tehát az elvben nagyjából egyforma idő alatt merülne ki. E megközelítést lapunknak az NFM cáfolta: adataik szerint igenis ennyire hullámoztak az igények. Míg az Észak-Alföld számára biztosított hosszabb beadási idő alatt „csak” közel háromszoros volt a túljegyzés, addig a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon négyszeres.

A tárca közleményeinek számadatai amúgy igazi elmeköszörülő szöveges feladatokként értelmezhetőek. Végigszámolásuk, ha nem is a Szent Grálra, de azért újabb furcsaságokra világít rá. Annyit elárulnak, hogy az első három térség két-két (rendre a rászorulóknak és a többieknek szóló) fordulójában összesen 20 ezer jelentkezés érkezett be. (Ez alapján keretük vagy mindenkinek 9900 forintos támogatást, vagy a jelentkezők 28 százaléka teljes kifizetését tenné lehetővé.)

További közléseik szerint az első körben összesen 6,4 ezer, a harmadikban pedig 7 ezren jelentkeztek. A másodiknak csak az első fordulója eredményét árulják el, ami kiugró, 7,5 ezer. Ezeket a 20 ezerből kivonva a második kör második fordulójában mínusz 900-an kellett jelentkezzenek. Furamód ugyane szám jön ki abból is, hogy az első két térségben összesen 13 ezer beadványt nyugtáztak volna. Számadataik akkor se stimmelhetnek, ha a második kör első fordulója után valamiképp megjósolták volna a második fordulóban beérkezők számát is. Mindez alátámasztani látszik a közölt adatok jelentős pontatlanságára vonatkozó sanda feltételezéseket. A tárca e felvetésünkre annyit közölt, hogy az adatok még változhatnak, mert például a jelentkezések vissza is vonhatóak.