galéria megtekintése

Soha ennyi fekete pénzt nem mostak tisztára

2 komment


F. Szabó Emese

Jó érzékkel könnyített a kormány az államilag támogatott pénzmosoda működési szabályozásán: a Stabilitás megtakarítási számlákra érkező összeg épp apadni kezdett, ám az időszakos könnyítés hatására sosemvolt szintre ugrott a legális csatornákba terelt pénz értéke.

Tavaly a harmadik negyedévben 169 Stabilitás megtakarítási számlát (SMSZ) nyitottak a Blochamps Capital tanácsadó Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) kikért adatai szerint, ami jelentős növekedés a száz alá csökkent számlanyitások után. Ezt követően azonban az utolsó negyedévben 346 számlát nyitottak. Soha ilyen érdeklődés nem volt, amióta az SMSZ elérhető, és soha ennyi pénzt nem is mostak tisztára általa egyetlen negyedév alatt: a korábbi legfeljebb 13 milliárddal szemben tavaly október eleje és december vége között 29,12 milliárd forintot helyeztek el. Azaz egyértelmű annak az enyhítésnek a hatása, amely szerint a 2015 júniusa és 2016 júniusa között hazahozott pénzeket nem kell tartósan állampapírban tartani, azok egy éven belül húsz, azon túl pedig tíz százalék adó fejében felvehetők.

A nem adótiszta hátterű pénz kezelése a kérdés
A nem adótiszta hátterű pénz kezelése a kérdés

– Az SMSZ indulásakor azt jósoltuk, hogy a számlák népszerűségének eleinte nagy lökést ad majd a külföldön parkoltatott pénz hazahozása – mondta lapunknak Karagich István, a Blochamps ügyvezetője. – Ez be is jött, mint ahogyan az a várakozás is, hogy idővel lanyhulni fog a kedv, hiszen ezek egyszeri ügyletek, a pénzek nem érkeznek folyamatosan. Az azonban végül nem valósult meg, hogy a belföldön keletkezett szürkevagyonok is elkezdjenek az SMSZ-be vándorolni. Pedig itt vannak tartalékok, a kisvállalkozói szektor sem a magas áfatartalmat, sem a magas munkajárulék-terheket nem tudja elviselni, így a (világos)szürkegazdaságot táplálja a kereskedelmi és a szolgáltatói szektor nagy része. Nekik egészen biztosan megérné élni az adókiskapuval – fogalmazott Karagich.

 

E forgatókönyv szerint a külföldről hazahozott, darabra kevés, ám értékében jelentős számlabefizetések után a következő negyedévekben egyre inkább sok, de egyenként kisebb összeget tartalmazó hazai SMSZ-nyitás volt várható. A jelek szerint az ­SMSZ-t nyitni hajlandó bankok sem törik magukat azért, hogy ennek a körnek ajánlatot adjanak – összesen kilenc szolgáltató vágott bele ebbe. Ám a nagyobb létszámú, de egyenként kisebb vagyonnal bíró ügyfélkör nem adótiszta pénzét a jelek szerint már nem akarják annyira megszerezni, SMSZ-szolgáltatásaikat elsősorban vagyonosabb ügyfeleik felé nyitják ki.

Az SMSZ-t nem véletlenül bírálták annak kitalálása óta folyamatosan. Fontos, hogy itt nem arról van szó, hogy valaki legálisan szerzett, adózott vagyonát külföldi számlán tartja, majd a pénzt hazahozza. Itt a nem adótiszta hátterű pénz kezelése a kérdés.

Szakértők szerint ez az enyhítés azért is jött különösen jól, mert a nemzetközi adóegyezmények és adatszolgáltatási kötelezettségek annyira megszigorodtak, hogy a gyanús hátterű pénzekre viszonylag gyorsan rá lehet bukkanni. Vagyis ezeket a pénzeket vagy tovább kell menteni vagy legális csatornákba kell folyatni.

Azokat a pénzeket kell most gyorsan kifehéríteni, amelyek 2010 után keletkeztek. A korábbi gyanús ügyletekből származó vagyonok már biztonságban vannak, hiszen az adóelkerülési ügyek már elévültek, a 2010 előtt keletkezett adózatlan vagyonokkal már nem lehet mit kezdeni, azokat nem kell mentegetni.

Szintén nem okoznak problémát a legújabb gyanús pénzek. Amint arra a szakértő is felhívta a figyelmet, az utóbbi években ugyanis jelentős mértékben átalakult a számlanyitási és ügyfélkockázati felmérés banki részről, valamint a nemzetközi privát pénzügyek is jóval adóoptimálisabban és transzparensebben kerülnek kivitelezése. Ma már kőkorszaki­nak tűnnek az akár tíz évvel ezelőtti módszerek is: egyre kevésbé jellemzőek az offshore cégek, és nevetségesek az egykori, nejlonzacskóban átadott kenőpénzek generálta többmilliós számlabefizetések.

Különösen érdekes a korrupció logisztikájának átalakulása. A táskákban hurcolt pénzek szerepét céghálózatok vették át: megbízások, alvállalkozók, koordinátorok révén terítődik a kenőpénz. A korrupció intézményesedett, ezt jól mutatja a Transparency International felmérése is: az uniós támogatáshoz kapcsolódó közbeszerzéseket 90 százalékban túlárazták, nagyjából 20-25 százalékkal. Azt Nagy Gabriella, a TI szakértője lapunk kérdésére ugyanakkor megjegyezte: a túlárazás nem jelent automatikusan korrupciót, ezért nem lehet megmondani, hogy a túlárazott uniós pályázatok hány százaléka korrupciós pénz.

Ha azonban ez csak az összegek felében is feltételezhető, akkor hozzávetőleg 1000 milliárd, évente átlagosan 140 milliárd forintról van szó. Ezt nem is lehetne szatyorban külföldre hordani. A kiépített céghálózatok révén azonban már nem is kell, s ezzel a módszerrel megoldódik a kenőpénz kezelése is. Nem kell dugdosni semmit, hiszen a pénz a rendszerbe építve, leadózva, osztalékként kivéve teljesen legálisan jelenik meg a gazdaságban.

A közeljövőben inkább azokra koncentrálódhat a Stabilitás megtakarítási számlák adófehérítési kiskapuja, akik a hazai vállalkozói réteg világosszürke sávjába tartoznak, illetve akiknek az adózatlan bevétele nem elég régi ahhoz, hogy elévült volna.

Legális pénzmosoda

A Stabilitás megtakarítási számla lényege, hogy amnesztiát nyújt, azaz a hazahozott összeg eredetét nem kell igazolni. Az adózatlan és egyéb kétes eredetű vagyonok hátterét nem firtatja sem az adóhatóság, sem a számlát nyitó bank, amennyiben a tulajdonos állampapírban helyezi el a pénzét. Az adó egy év tartás után 32 százalék, öt év után azonban adómentesen felvehető az összeg. Egy enyhítő intézkedésnek köszönhetően a 2015 júniusa és 2016 júniusa között hazahozott pénzeket nem kell tartósan állampapírban tartani, egy éven belüli pénzkivétnél az adó húsz, egy éven túl viszont csak tíz százalék.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető