Az újabb plázák építését korlátozó jogszabályt 2011 novemberében fogadta el az Országgyűlés többsége. A törvény tervezetét eredetileg a Lehet Más a Politika (LMP) nyújtotta be, ám teljesen más formában. A Fidesz az eredeti LMP-s javaslatot gyakorlatilag kisajátította, majd tökéletesen a saját ellentétébe fordította.
A végső szabályozás szerint 2014 végéig Magyarországon nem épülhet 300 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi létesítmény. Ez alól a vidékfejlesztési és a nemzetgazdasági tárca delegáltjaiból álló plázastopbizottság javaslatára adhat felmentést a nemzetgazdasági miniszter. (A jog mindeddig tehát Varga Mihályt illette meg.)
|
A Greenpeace aktivistáinak is több érvük van, mit a kormánynak
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A szaktárca a rendszert érdekes közleményben védte meg, amely szerint „az Európai Bizottság ismét a nemzetközi nagyvállalatok érdekeit helyezte előtérbe a magyar kisvállalkozásokkal szemben, amikor kötelezettségszegési eljárást indított a hatályos kereskedelmi szabályozás miatt hazánk ellen.”
Ezen túlmenően az NGM úgy látta, hogy „a korlátozásokat megelőző években az elszaporodó hipermarketek, plázák a piacgazdaság javát szolgáló gazdasági verseny helyett hátrányos következmények sorát hozták magukkal, magyar kiskereskedők ezreit tették tönkre, lehetetlenítették el.”
Valójában azonban a „magyar kiskereskedőkért” harcba szálló kormányzat egy éve még csont nélkül átengedte a lengyel Echo Investment Bosnyák téri beruházását, a 32 ezer négyzetméteres Mundót, a Carion 60 ezer négyzetméteres, XIII. kerületi fejlesztését, a City Development Győrbe tervezett, 44 ezer négyzetméteres multifunkcionális központját vagy az IKEA 37 ezer négyzetméteres áruházát.
|
Az engedélyt nem az óriásoknak tagadják meg
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Meggyőzte a bizottságot a Futureal 42 ezer négyzetméteres, XI. kerületi vállalkozása is, valamint a német ECE-csoport aquincumi plázaberuházása, illetve az osztrák Swietelsky Dunakeszire tervezett, 18 ezer négyzetméteres kereskedelmi és szolgáltatóparkja.
A plázastoplistából inkább az körvonalazódik, hogy a kormány elsősorban a hazai láncokkal – CBA, Coop – szemben agresszív árversenyt támasztó diszkontokat próbálja kordában tartani. A Lidl–Aldi duónak eddig egyetlen beruházását sem engedélyezték, miközben a konkurensek üzletei sorra kapják a zöld fényt.
Igaz, mint arról korábban írtunk, ha elvétve is, de több CBA-s hátterű vállalkozás igényére is nemet mondott a bizottság. Hogy pontosan mikor mi alapján döntenek, az továbbra is rejtély.
A rendszer ma tökéletesen átláthatatlan – nincsenek nyilvános kritériumok, feltételek, előírások. Hogy az unió kifogásolja-e a transzparencia hiányát vagy sem, azt még nem tudni. Mindenesetre tény: a plázastopról szóló törvény csak elnagyoltan szól a helyi infrastruktúra védelméről. Úgy tudni, hogy az elutasító határozatokba is jobbára a törvénynek ezt a néhány szűkszavú passzusát másolgatják be a döntéshozó hivatalnokok.
Igaz, egyre kevesebbszer. Az utóbbi időben már nem tudni ugyanis nagy alapterületű beruházásról. Ennek részben az is oka, hogy az NGM egy ideje valamiért nem közli, hány négyzetméteres beruházásokra mondtak mégis igent. A másik ok viszont piaci: recesszióban kevesebben építkeznek.
