A közműhivatal a lazaságot lapunknak azzal magyarázta, hogy a telekomcég nem tartozik a kiemelt energiaszolgáltatók közé, 2011-ben, amikor az EMFESZ tönkrement, az általa hátrahagyott mintegy kétszázezer lakossági gázfogyasztóért versenyt hirdettek. Így a korábban főgázos fogyasztók a Tigázhoz kerültek és viszont. Ez különösebb változást nem hozott, mert a tarifa nem a szolgáltatótól, hanem a fogyasztási helytől függ.
Most valószínűleg tényleg nem indulna ádáz öldöklés a telekomos gázügyfelekért. A fennmaradó három nagy külföldi hátterű gázszolgáltatóból kettő már jelezte, hogy a jövőben hálózataikról nem, de a lakosság ellátásáról szívesen lemondanának. A német hátterű E.ON és a francia GDF Suez tehát aligha ugrana az ajánlatra. Az ellátási joghoz még ragaszkodó Tigáz vonatkozó kérdésünkre nem reagált, a lakosság ellátási jogának visszaadását ugyanis mostanság taktikusan lebegteti.
A GDF Suez és az E.ON mintegy 1,3 millió lakossági gázfogyasztójának átpasszolásához kétségtelenül szebb körítés dukált. Így ott volt pályázat, amire a hétvégi határidőig
csak a Főgáz jelentkezett be.
Ennek apropóján a MEKH a lapunknak küldött válaszait gyakorlati tudnivalóiként közzétette honlapján.
 |
Elvárják az együttműködést
Világgazdaság |
Eszerint például annak a jelenlegi E.ON- vagy GDF Suez-gázfogyasztónak, aki egyáltalán nem szeretne foglalkozni az egésszel, az „átadó” szolgáltató becsléssel átadási mérőállást állapít meg és ez alapján végszámlát állít ki, amit be kell fizetni. A mérőállás pontosítható. A szolgáltató rendkívüli leolvasást is elrendelhet, amiben – mint ahogy az egész folyamat során – a MEKH megfogalmazása szerint a felhasználó köteles együttműködni.
Az átadó-átvevő megállapodhat a fogyasztói követelések, a folyamatban lévő ki- és visszakapcsolások átadásáról is. Ám a hivatal inkább a tartozások és az esetleges viták gyorsított rendezését javasolja.
Arra nem tér ki, hogy mi lesz az akadékoskodó – netán igazukhoz ragaszkodó – ügyfelekkel. De a fogyasztók egészének átadását sem lejárt tartozások, sem esetleges jogi viták nem akadályozzák – mondják. Még új szerződést se kell aláírni: ráutaló magatartással is a Főgáz ügyfelévé válunk.
Ez 3–18 hónap múlva következhet el – a határozott politikai szándékokat elnézve inkább előbb.
Az osztalék nem vagyonkimentés
Lapunk értesülései szerint az E.ON nem tekint vagyonkimentésként a tavalyi év után hazai leányvállalatukból külföldre utalt rekordszintű, közel harmincmilliárdos osztalékra. Szakértők arra hívták fel figyelmünket, hogy a német E.ON-csoport a banki hitelek helyett közös kasszát működtet: a leányvállalatok oda fizetik az igényelt összegeket és onnan jutnak fejlesztési forrásokhoz.
Magyarországon ennél sokkal több pénzt költöttek el. Lakossági gázfogyasztóik várhatóan a jövő év elejétől kerülnek át az állami Főgázhoz. Az áramszolgáltatás jövőjét derűsebben látják. Erre a lakossági gáz- és áramszolgáltatást végző E.ON Energiaszolgáltató Kft. eredményei kevéssé szolgáltatnak okot.
A hivatalos adatok szerint a társaság az áramszolgáltatáson a 2013-as 5,5 milliárd után tavaly 6,3 milliárdot bukott, míg a gázszolgáltatási veszteség 300 millióról „csak” 1,6 milliárdra dagadt. Eközben a kft. felélte tőkéjét, így ha idén is veszteséges lesz, fennmaradásához a tulajdonosnak pénzt kell beletennie. A hazai E.ON távlati terveinek központjában most zöldenergiás, „okos” megoldások, háztartási kiserőművek fejlesztése áll.
