galéria megtekintése

Lázár megköszönte a plakátrongálóknak

20 komment


Bita Dániel

A bevándorlásról szóló kérdőívek azóta jönnek vissza nagyobb számban, hogy ellenzéki és civil aktivisták nekiálltak megrongálni a hirdetéseket – állítja a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Már több mint félmillió választó küldte vissza a bevándorlási kérdőívet. Lázár János a kormányzati sajtótájékoztatón a növekvő aktivitásért köszönetet mondott a plakáttépkedőknek is, mondván, az ívek azóta jönnek nagyobb számban, hogy ellenzéki és civil aktivisták nekiálltak megrongálni a hirdetéseket.

Fotó: öldi Imre / Népszabadság

A Miniszterelnökség vezetője arról beszélt, becslésük szerint az év végére 120-130 ezer illegális bevándorló lépheti át a határt (júniusig 54 ezren jöttek), amit az ország nem tud elviselni. Szerinte az Európai Bizottság dokumentumaiból is világos, hogy Magyarországot súlyos kihívás elé állítja a migráció, a lakosságszámhoz és a nemzeti össztermékhez viszonyítva is itt az egyik legnagyobb a bevándorlók száma. Magyarország aránytalan terhet vállal – jelentette ki, hozzátéve, Ausztria és Németország 15 ezer illegálisan ott tartózkodót akar visszatoloncolni hazánkba, noha a befogadó állomásainkon csak néhány ezer hely van. A kancelláriaminiszter mintegy figyelmeztetésképpen megjegyezte: Svédországban a nemi erőszak miatt legalább két évre ítéltek 85 százaléka bevándorló vagy bevándorlók gyermeke.

 

Lázár lapunk kérdésére nem akarta a személyes véleményét elárulni a kormányzati plakátkampányról. Nem minősítette azt sem, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Londonban azt mondta: az nem az ízlése szerint való. Lázár mindössze arra utalt, hogy több európai állam kormánya is az ország hivatalos nyelvén üzent a bevándorlóknak. Néha meglehetősen gorombán, erre svájci, brit, osztrák és spanyol példát is hozott. Igaz, megemlítette a dán baloldal plakátjait is, amelyeken az állt: Ha Dániába jössz, dolgoznod kell! „Ennél többet mi sem mondunk" – állította, bár észrevételünkre, hogy a kormányhirdetéseken épp ennek az ellenkezője olvasható, úgy válaszolt: a stiláris, fogalmazásbeli hasonlóságra gondolt, nem a tartalmi különbségre.

A miniszter többször felhánytorgatta, hogy a baloldal a kettős állampolgárság elleni kampány részeként határon túli magyarok érkezésével riogatott.

„Ne fizessünk állásunkkal az olcsó határon túli munkavállalók miatt" – idézte a 2004. december 5-ei népszavazás előtti plakátok egyikét. Ebből azt a következést vonta le, hogy a baloldalnak – így az akkor Gyurcsány Ferenccel dolgozó Szigetvári Viktornak – nagyobb gondot jelentenek a szomszédos országokból jövő magyarok, mint az afrikai vagy koszovói bevándorlók tömege. Majd megjegyezte: a fideszesek mégsem tépkedték le ezeket a plakátokat.

Lázár beszámolt arról, hogy több állami vezető juttatását csökkentik, kiemelt egészségügyi ellátást például csak a miniszterek és az államtitkárok kapnak. Eladják a kormányüdülőket, köztük a balatonőszödit, a kormányhivatal-vezetők autóit kisebbre cserélik, és szabályozzák, hogy ki milyen komfortfokozatú repülőjegyre tarthat igényt.

A külföldi útjai miatt nem először magyarázkodni kényszerülő Lázár azt mondta: ő a legkevesebbet utazó kormánytag, és

amióta szállásköltségei miatt megtámadták, mindent maga áll, a repülőjegyet és a szállodát is.

Azt viszont nem részletezte, hogy 2013-ban miért került csaknem 300 ezer forintba egyetlen éjszakája Milánóban. Azt mondta: külföldi tárgyalópartnerei jelölték ki a találkozók helyszíneit, ő pedig ott szállt meg, de miután befizette az államkasszába a pénzt, nincs elszámolni valója.

A miniszter ismét lemondásra szólította fel Gömöri Zsoltot, a Magyar Paralimpiai Bizottság vezetőjét, de ezúttal már fideszes párttársának, Deutsch Tamásnak, a szövetség alelnökének is üzent: „vállalhatatlan, amit Gömöri Zsolt csinál, komoly ember nem áll oda mögé".

„Akik ismernek, tudják, hogy nem szoktam cinikus lenni, maximum pikírt" – felelte a Miniszterelnökség vezetője, amikor arról érdeklődtünk,

komolyan mondja-e, hogy közlekedésbiztonsági okokból engedélyezik újra az oszlophirdetéseket, nem azért, mert Garancsi István, a kormányfőhöz közel álló üzletember megszerezte a reklámok jogait birtokló céget.

Lázár hozzátette: a statisztikák nem igazolták, hogy az út menti hirdetések és a balesetek száma között összefüggés van, tehát „a kormány nem most csinál hülyeséget, hanem 2011-2012-ben csinált", amikor betiltotta a reklámokat.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.