Mellélőtt az Orbán-kormány, visszaüt a plázastop
Plázastop ide vagy oda, a német diszkontok sikerrel harcolnak a Belvárosban, a magyarok hazai pályáján az itteni láncok ellen.
 |
Aldi a Vásárcsarnok alagsorában. Belvárosi hadszíntér
Jászai Csaba / MTVA |
Több üzletházban is megszüntette a CBA a nagyobb boltjait, és a helyükön javarészt a német diszkontlánc, az Aldi üzletei nyitottak – írta meg a Blokkk.com. A kiskereskedelmi szakportál hét olyan üzletközpontot is talált, ahol a CBA nemrégiben bezárt, helyükre pedig német diszkontláncok érkeztek. Zömük helyén Aldi nyílt, volt, ahol a Penny Market nyitott üzletet, másutt pedig a Spar jött a hazai lánc helyére. További két helyszínen – Szántód, Balatonfüred – a Coop üzletei húzták le a rolót. Mindez egyetlen szempontból pikáns. A kereskedelmi szakmában nyílt titok, hogy a kormány éppen a „harddiszkontoknak” hívott piaci szereplők, elsősorban a Lidl és az Aldi megzabolázására, valamint a hazai láncok megtámogatására találta ki a plázastopot. Ennek éppenséggel az ellenkezője valósult meg.
Hogy mindebben a diszkontok nyomulása vagy más hatás játszik-e szerepet, azt nem tudni, ám a blokkk.com összesítéséből az is kiderül, hogy a KSH szerint évek óta tartó fogyasztásbővülés közepette, 2013 és 2015 között jókora lemorzsolódás volt a hazai láncok háza táján. Összességében félezer bolttal csökkent a három hálózat mérete, ebből legnagyobb csökkentést a CBA szenvedte el, 271-el csökkent az üzleteinek a száma, a COOP hálózata két év alatt 220 egységgel lett karcsúbb. Ha részleteiben megnézzük a lemorzsolódást, azt látni, hogy ott szűnnek meg nagyobb számban a kisebb magyar üzletek, ahol jelen vannak vagy megjelennek a német diszkontok. Nem lehet véletlen, hogy a kifejezetten a kisebb településeken erős Realnál volt a legkisebb a boltbezárások mértéke.
A „plázastop” valójában diszkontstop volt, már ami a kormány valódi szándékait illeti – írtuk meg már többször. A kormány nevében a nemzetgazdasági miniszter több multinál is kivételt tett az építési tilalom alól, ám a diszkontok soha nem kaphattak felmentést. Így a Lidl építési kérelmeit korábban több mint két tucat alkalommal dobták vissza, többnyire ugyanazzal a sablonszöveggel. Időközben uniós nyomásra a kormány megszüntette a plázastop-rendelkezést – elvileg. A helyébe lépett új rezsimben a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal dönti el lényegében teljesen ismeretlen szempontok alapján, hogy mely üzletlétesítési engedélyre ad támogató javaslatot és melyre nem. Sőt: aggályos, hogy amióta a kormányhivatalhoz került a korábban a plázastopbizottság javaslattételi jogköre, azóta a hivatal arról sem hajlandó nyilatkozni, hogy kik folyamodtak engedélyért és milyen eredménnyel, arra hivatkozva, hogy ezek nem minősülnek közérdekű adatnak.
|
Fodor Attila, a CBA szóvivője (középen, a kosárral) stratégiaváltással magyarázza az átrendeződést
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Ami biztos: a sorozatos hatósági akadályoztatások arra késztették a diszkontokat, hogy városközponti üzleteket vásároljanak – ezek esetében ugyanis nem szükséges kikérni az állam jóváhagyását. A Trade Magazin összesítéséből kiderül, hogy 2013 és 2015 között mind a három diszkontlánc – Lidl, Aldi és a Penny is – növelni tudta a hálózatát, összesen 26 boltot nyitottak, ennek több mint felét a legutoljára piacra lépett Aldi. A diszkontok nyomulása nem csak magyar jelenség: piaci vélekedések szerint Nagy-Britanniában a Tesco pénzügyi problémáinak zöme is abból származik, hogy a brit óriás megpróbált lépést tartani a Lidllel. Nem véletlen, hogy az itteni hipermarketek különösebben nem bánták a magyar kormány plázastopját, mivel azzal ha megállítani nem is, valamivel lassítani lehetett a diszkontok itteni előrenyomulását.
Csakhogy a kormány mellélőtt. A városközpontokba kényszerített diszkontláncok mintha tudatosan rányitnának a hazai láncokra. Mindez a fővárosban legerősebb CBA pozícióit fenyegeti. Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője nem látja ilyen borúsnak a helyzetet. Lapunk megkeresésére elmondta: a CBA franchise hálózat rendszergazdája, a CBA Kereskedelmi Kft. 2016-tól nem végez közvetlen kiskereskedelmi tevékenységet, így a cég alá tartozó üzletek plázabérleti szerződéseit sem hosszabbította meg. Ugyanakkor Fodor Attila arra is rámutatott, a hálózat más tagjai is jelen vannak a bevásárlóközpontokban, és ezek továbbfolytatják tevékenységüket.
