A magyar állam megjelenése ennek ellenére meglepetésnek számít. A Handelsbatt és a Börsen-Zeitung már a déli sajtótájékoztató meghívójának kiadását követően megírta, hogy a BayernLB hosszas keresés után vevőt talált magyar leányára. Ám akkor ágazati információkra hivatkozva azt közölte, hogy a vevő az OTP lesz – mindenki erre számított ugyanis.
A német lap cikkében ugyanakkor arra emlékeztetett: az MKB évek óta problémaforrást jelent a müncheniek számára. A bajor tartományi bank eredménye az elmúlt évben 84 százalékkal, 120 millió euróra esett – ebből csak az MKB 409 millió eurós veszteséget okozott. Már Gerd Häusler ex-BayernLB-vezér is remélte, sikerül vevőt találnia az MKB-ra – írja a Napi Gazdaság internetes kiadása.
A sajtótájékoztatón közölt információk szerint a magyar állam szeptemberben léphet majd a tulajdonosok közé (ekkorra várják a pénzügyi zárást).
Az NGM a vásárlást azzal indokolja, hogy a magyar bankrendszerben jelentős átalakulásra, a hazai tulajdoni arány növelésére van szükség. Szerintük a vételár nem jelent nagy költségvetési terhet – arról pedig nem írnak, hogyan fogják pótolni a várható veszteségeket, amelyeket továbbra is az állam okoz.
|
| Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A közleményben a 84 milliárdos bajor anyabanki finanszírozás elengedését (vagy a tőkeemelést) nem részletezik, viszont hosszan fejtegetik, hogy a változásra, a magyar tulajdonlásra azért van szükség, mert a külföldiek a válság idején "jelentős pénzügyi forrásokat vontak ki az országból".
A 2008-as válságjelenségre utalva vélekednek úgy, hogy a magyar tulajdon kell, hiszen akkor kivonták a forrást a bankok az országból, és a hitelezés is leállt. Más kérdés: azóta épp a külföldi anyabankok finanszírozása miatt tudott talpon maradni a bankrendszer. Szerintük azonban "egy döntően külföldi tulajdonú bankrendszer nemcsak a válságból történő kilábalást nehezíti, hanem a forráskivonások következtében tovább mélyíti azt".
A közlemény szerint a kormány célja, hogy az MKB-t aktív, jövedelmező bankká alakítsa át, ezért kiemelten fontosnak tartják a jelenlegi ügyfélkör megtartását, sőt bővítését.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormany.hu-nak adott interjúban (a közlemény ismertetésén kívül) azt mondta: a céljuk, hogy a hitelezést beindítsák, gyorsítsák a bankrendszer konszolidációjának folyamatát, valamint hogy "működőképes, erős, hitelezésben aktív" pénzintézeti rendszer jöjjön létre. A miniszter a konszolidáció egyik első lépésének nevezte az MKB megvásárlását, és hangsúlyozta: ez egy erős, országos fiókhálózattal rendelkező bank. A miniszter közölte: azt remélik, a megerősítése után, egy-két éven belül a piaci értékesítésére is sor kerülhet.
A negyedik legnagyobb
Az MKB a negyedik legnagyobb hazai pénzintézet, mérlegfőösszege tavaly a kétezer milliárd forintot közelítette (bár üzleti aktivitása a szektor átlagánál nagyobb mértékben, 17,3 százalékkal esett). A pénzintézet több mint kétezer embert foglalkoztat, 81 fiókja van. A bank a vállalati piac egyik legnagyobb szereplője, részesedése 12,3 százalékos volt tavaly – a kihelyezett hitelállomány több mint 60 százaléka, a mérlegfőösszeg fele vállalatoknak adott kölcsön, ahogyan a betétek fele is a cégektől jön össze (a vállalati betétek 10 százaléka található náluk). A lakossági betétgyűjtésben a bank nem ilyen jelentős szereplő, de a piac meghatározója: részesedése 2013-ban 6 százalékos volt mind a hitelezésben, mind pedig a betétgyűjtésben. A pénzintézet a 2008-as válság óta azonban nem talál magára: eredménye a válság évében, és azt követően a pozitív nullához közelítő néhány milliárd forint volt, ám három éve már masszív és jelentős veszteséget termel. 2010 óta szinte minden évben százmilliárd forintnál nagyobb adózás előtti veszteséget könyvelnek el (a kivétel 2012: ott csak 87,5 milliárd volt a veszteség). A pénzt a tulajdonosoknak folyamatosan pótolni kell, miután az MKB immáron 170 milliárd forintra rúgó saját tőkéje az évről évre képződő veszteségekkel együtt nem jelentene megfelelő fedezetet a pénzügyi tőkekövetelmények betartására.
