Az előző vezetés még 203 milliárdos veszteséget tervezett 2013-ra, ezt az akkor őket váltó Matolcsy-csapat a kedvező külső körülményeknek és a kamatcsökkentéseknek köszönhetően 26,3 milliárd forintos nyereséggé alakította.
A szekér az idén is fut, az első fél év 18 milliárd forintos nyereségét követően az éves eredményt várhatóan márciusban teszik közzé. Az eddigi, társadalmi célúként feltüntetett költekezések és luxusberuházások több mint 200 milliárd forintos számláját és a nagybevásárlások folytatása melletti elkötelezettséget feltételezve minimális az esély, hogy a jegybanki nyereség az államkasszában landoljon. Matolcsy le is szögezte, hogy a saját nyereségük nem közpénz, így teljesen normális és jogilag megalapozott, ha annak sorsáról ők rendelkeznek.
A svájci jegybanktól távol áll az efféle szereptévesztés. Az SNB az előzetesen ismertetett 38 milliárd frankos nyereségadattal kapcsolatban rögtön közölte, hogy azt osztalékként kifizeti a bank tulajdonosai, azaz a szövetségi kormányzat és a 26 kanton számára. De a helvétek helyzete csak látszólag ideális.
Az árak ugyanis novemberben éves szinten 0,1, decemberben pedig a friss adatok szerint 0,3 százalékkal estek. Az elemzőket is meglepő csökkenést a lemorzsolódó olajárakkal, valamint a ruházati cikkek, a gyógyszerek és a turisztikai szolgáltatások olcsóbbodásával magyarázták.
MNB-titkokról írt a Figyelő
Feljelenti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Figyelőt. A hetilapot az államosított MKB-val kapcsolatos gazdasági titok jogosulatlan megszerzésével gyanúsítják, amivel viszont lényegében elismerik, az újság cikke a legkevésbé sem légből kapott. A Túlárazott állami bankbevételek című cikkében a lap információi alapján arra jutott, hogy az MKB felvásárlása üzletileg veszteséges az állam számára.
Thomas Jordan jegybankelnök is érzékeli a deflációs veszélyt. A mostani adat őt igazolja: jól döntöttek december végén, hogy január 22-ei hatállyal negatív betéti kamatot vezetnek be. A náluk elhelyezett pénz tökéletes biztonságban lesz ugyan, de 0,25 százalékkal kevesebbet fognak majd visszafizetni belőle. (Az Európai Központi Banknál –0,20 százalékos a betéti kamat.)
Az intézkedés a kereskedelmi bankok tízmillió frank feletti betéteit érinti. Egyúttal a svájci alapkamat nulla és 0,25 százalék közötti célsávját –0,75 és 0,25 százalék közötti sávra szélesítették ki.
Mindez megakadályozza a menekülődevizának számító frank káros felértékelődését, és az exportorientált svájci gazdaság védelmét szolgálja. A frankot a pénzmenekítés rendkívül megdrágította, ezért 2011 szeptemberében az SNB az euróval szemben bevezette az árfolyamküszöböt, 1,20-nál kőbe vésve a váltási arányt.
A támasz nem is esett el, ám az euró mostani gyengülésével erősödő frank további védelemre szorul. A svájci gazdaság jól bírja a megpróbáltatásokat, s ahogy tavaly, idén is 2 százalék körüli mértékben növekedhet. Az infláció azonban –0,1 százalék lehet 2015-ben, az árspirál legfeljebb jövőre indulhat be.
