Jelentős változás nem is várható. Már azért sem, mert a tartozás az érintett adósok 82 százalékánál nagyobb, mint amennyi hitelt annak idején forintban felvettek.
Ezeknél a hiteleknél extra problémát jelent, hogy a fennálló tartozás sok esetben nagyobb összegű, mint a fedezet: az MNB adatai szerint 35 százalékot tesz ki azon hitelek aránya, ahol a lakás, ház értékét meghaladja a tartozás összege. Ennél is súlyosabb, hogy a 90 napon túli késedelemmel terhelt hitelek ötödénél a tartozás nemcsak az ingatlan, hanem a teljes vagyon értékét meghaladja. Vagyis ha bedől a hitel, a ház mellett a tévé, a kocsi és minden értékesíthető vagyon is elveszhet.
Mind az ügyfelek, mind a bankok számára komoly gondot jelent, hogy a problémás hiteleket nagyon nehéz kezelni, bonyolult lezárni az ügyeket. A legbiztosabb megoldást a Nemzeti Eszközkezelő jelenti, a bankok által értékesített ingatlanok több mint háromnegyedét ugyanis a NET vásárolja fel. Ez azt jelenti, hogy aki ide nem fér be, az csak bajosan oldja majd meg a hitelproblémáját.
|
Borús képet fest az MNB
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A NET befogadóképessége azonban véges, kibővítését követően 35 ezer jelzáloghitelt képes rendezni, ennél azért jóval több a problémás ügy. A jegybank és a kormány komoly reményeket fűz a magáncsőd működéséhez, ennek egyelőre vajmi kevés jele van. Az MNB szerint érdemes várni, ugyanis az eszközkezelő is féléves nyüglődés után indult be igazán. Az előzetes becslések szerint a két intézmény a bajba jutott hitelesek felén tud segíteni.
Így maradna 70-80 ezer nem teljesítő jelzáloghitel, amelyet piaci alapon kellene lezárni. Ez azonban rendkívül nehéz. A fedezetül szolgáló ingatlanok jó része ugyanis nem piacképes, illetve csak nagyon nehezen lehet azokat eladni. A piac nem tud ennyi ingatlant felvenni. A nem teljesítő hitelek fele Kelet-Magyarországon lévő ingatlanhoz kötődik, az adósok 70 százaléka pedig kisebb településen él.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az ügyfelek sem törik magukat feltétlenül azért, hogy megoldást találjanak. Tisztában vannak azzal, hogy ha nem fizetik a hitelt, az a lakásuk elvesztésével járhat, ám nem igazán tesznek ellene. Vagyis nem akarnak közös megoldást kitalálni a bankkal, s jellemző az az attitűd is, hogy az állam majd úgyis megment, nem kell csinálni semmit.
A bankokkal folytatott együttműködés ugyanakkor sokkal hasznosabb lehet, mint az ellenállás. Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy ha el kell adni a fedezetül szolgáló ingatlant, akkor jön ki legjobban az ügyfél, ha a bankkal együtt próbálja meg ezt elintézni. Ez persze nem mindig egyszerű, és nem is jön össze túl gyakran – mindössze négyezer lakást sikerült eladni piaci alapon 2013 óta. Ám ez sokkal jobban megéri, mint várni a végrehajtásra. A végrehajtás ugyanis még a bankok számára is veszteséggel zárul, vagyis sem a banknak, sem az ügyfélnek nem érdeke idáig eljutni. Megnyugtató megoldás egyelőre nincs, a problémás hitelek állománya pedig 1450 milliárd forint volt félévkor.
A jegybank várakozása szerint ugyanakkor a nem teljesítő hitelek aránya mérséklődhet, s a mostani 18,4 százalékról 2017 második negyedévére 16 százalék alá csökkenhet. Tartós javulás azonban a jelzáloghitel-állomány nagyobb ütemű megtisztításával érhető el.
