A zsidó hagyományok szerint a sírhelyet örök időkre váltják ki. Ezért a rabbi leszármazottai, a New Yorkban élő Wieder család felháborodottan kereste fel az Egyesült Államokból 1989-ben visszatelepült Oberlandert, hogy járjon el az ügyükben. A Vasvári utcai zsinagóga rabbija azt mondta, rendkívül befolyásos családról van szó, akik a New York-i szenátoroknál is panaszt tettek.
„Egy parlagon lévő területről beszélünk, ráadásul egy még működő temetőben, ahova a helyi zsidók temetkeznek" – értékelte a helyzetet a temetőt tulajdonló nyíregyházi hitközség elnöke. Sárosi György szerint a helyet még az 1980-as években megvette egy zsidó házaspár. A férj már elhunyt, az idős nő pedig pont azon a helyen szeretne feküdni, amit a Wieder család a magáénak vall.
Sárosi közölte, ő még egyetlen dokumentumot sem látott, ami igazolná, hogy a rabbi 1941-ben megváltotta volna a sírhelyet, most viszont egy másik család nyugalmát háborgatnák. Sárosi azt is kifogásolja, hogy Wiederék – akik évek óta járnak látogatóba Nyíregyházára, sőt ők szervezik a temetőlátogatásra épülő turizmust a régióban – miért nem jelezték korábban a panaszukat. A Wieder család szerint azonban igenis meg volt jelölve a hely egy vastáblával – amit a lapunknak eljuttatott fényképpel támasztanak alá –, a rabbi egykori titkára pedig írásban tanúvallomást tett nekik a sír 1941-es megváltásáról. Azt állítják, csak az idén derült ki számukra, hogy a helyet eladták, amikor a vevő sírkövet állíttatott magának.
Az ügy túlmutat a konkrét eseten. A kormány még tavaly novemberben jelentette be, hogy egy nagyszabású temetőrekonstrukciós programot indít, amire akár egymilliárdot is áldozna. Mindezt oktató céllal: a helyi közmunkásokat és az iskolákat is bevonnák, hogy tudatosítsák, 70 évvel ezelőtt virágzó zsidó közösségek éltek a falvakban, vidéki városokban. Ráadásul a kormány és a zsidó szervezetek a rekonstrukciót kiváló turisztikai befektetésnek is tartják. Októberben a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese a New York-i haszid ortodox közösség vezetőivel tárgyalt, ahol téma volt egy közvetlen repülőjárat újbóli beindítása is.
A haszidoknál a vallási rituálé része a zarándoklat a kelet-európai csodarabbik sírjához. Többen az észak-magyarországi temetőkben fekszenek, például Nagykállóban nyugszik Taub Eizik Izsák, a „Szól a kakas már" szerzője. Tehát látogatóként nemcsak az őseiket kereső magyar zsidók leszármazottaira lehet számítani. A felekezetek azzal is vádolják a temetők fenntartóit, hogy borsos felárat követelnek a turistáktól, ha azok a hivatalos nyitvatartási időn kívül érkeznek a sírokhoz.
A közel 1600 hazai temető közül a legtöbb jelenleg – ahogy a nyíregyházi is – a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségéhez (Mazsihisz) tartozik, amely főleg a neológ zsidókat tömöríti. Az önálló egyházként bejegyezett Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség és a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) viszont szeretne átvenni több egykori ortodox temetőt is, és erről tárgyalásokat folytatnak a Mazsihisszel – közölte lapunkkal a MAOIH főtitkára, Paskesz Zeév.
|
| Most másnak a sírja található az 1941-ben „örökre” megváltott helyen |
Ugyanakkor a Mazsihiszben úgy vélik, hogy pont a holokauszt tragédiája miatt az ortodoxoknak nincsenek vidéki szervezeteik, képtelenek lennének felügyelni a felújítást. „A puding próbája az evés, most átadunk pár tucat temetőt, ha biztosítani tudják a forrásokat, akkor tárgyalhatunk a többiről" – mondta Kunos Péter. A Mazsihisz ügyvezető igazgatója hozzátette, a kormány hiába ígérget, ha egyébként nem különíti el a beígért keretet. Viszont egy magas rangú kormányzati forrás azt mondta lapunknak, amíg a zsidó felekezetek nem egyeznek meg egymással, nem tudják elindítani a programot. A Miniszterelnökség szerint a temetkezési törvény módosításával elhárították a formális akadályokat, jelenleg „a nyitott kérdések lezárása zajlik", a jövő évi költségvetésből közel egymilliárdot akarnak erre fordítani.
