Megnyitják a pénzcsapokat, Lázár bevállalta a százmilliárd forintos büntetést
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elrendezte az aszfaltügyet, ennek eredményeképp körülbelül ötszázmilliárd forint eddig visszatartott uniós pénz érkezik az országba néhány napon belül. Hatszázmilliárd helyett. 2013-ban azért álltak le az utalások, mert Brüsszel szerint szabálytalanok voltak a közbeszerzések.
Lázár János csütörtökön megegyezett az Európai Unió illetékes biztosával, Corina Cretuval a Magyarország számára útépítésre adott, ám mintegy két éve beragadt forrásokról. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ezzel 500 milliárd forint érkezik az országba belátható időn belül, a hatszázmilliárdnyi forrás helyett, tehát százmilliárdnak búcsút intett a kormány.
|
Lázár János és Corina Cretu, az Európai Unió regionális politikáért felelős biztosa. Megállapodtak
Bruzák Noémi / MTI |
Igaz, a bizottság is jelentősen engedett a 25 százalékos korrekcióból, amihez már két éve határozottan ragaszkodott – hívta fel a figyelmet az információt elsőként közlő 444.hu. A korrekció egyébként annyit tesz, hogy a vitatott pályázatok említett hányadát nem fizeti ki Brüsszel, ellenben más, hasonló célú pályázatokra – ebben az esetben útépítésre – még el lehet költeni.
A bökkenő azonban az volt, hogy 2015 végére minden beruházást le kellett zárni, így a kormánynak ez a megállapodás nem volt opció. Messze nem olyan fényes a helyzet, mint ahogy azt a miniszter vázolta. Az alku szerint az egyedi szerződések alapján kötött útépítések esetében 10, a keretszerződéses beruházások esetében viszont 25 százalék lesz a korrekció – vélik az ügyre rálátó források, vagyis végső soron a kormány mintegy százmilliárdról kénytelen lemondani.
A nagy kérdés, hogy miért ment bele egy olyan alkuba a kormány, amelyet eddig kategorikusan elutasított. Az aszfaltügyhöz hasonló viták miatt 775 milliárd forintot tart befagyasztva Brüsszel, és ebből az aszfaltügyhöz kapcsolódott messze a legnagyobb tétel. Ezt a hiányzó összeget hitelből adták oda a pályázatok győzteseinek, ami nem tett jót az államadósságnak. A kormánynak tehát nagyon kell ez a pénz Brüsszeltől, s ez volt a leggyorsabb módja, hogy megkapják.
Az emlegetett aszfaltügy még 2013-ban robbant ki. Akkor az Európai Bizottság arra jutott, hogy Magyarországon szabálytalanul zajlanak a vonatkozó közbeszerzések. Szerintük az volt a problémás pont a pályázatokban, hogy csak olyan cég indulhatott 2007–2013 között tendereken, amelynek a beruházástól számítva 50 kilométeren belül saját aszfaltkeverője volt. Ezt a protekcionizmusnak értékelték Brüsszelben.
