Értesüléseinket részben visszaigazolják az említett eljárásokban ügyfélként is jelen lévő magyar szereplők információi. Amint azt Koritár Zsuzsa, az Energiaklub programvezetője lapunknak kifejtette, az állami támogatás ügyében a Bizottság képviselői a közelmúltban őket is személyesen meghallgatták, úgy tűnt, hogy komolyan veszik a feladatukat. Ugyanakkor utóbb hozzá is eljutottak olyan hírek, hogy az állami támogatás tényének kimondásával születhet valamilyen megállapodás, míg a másik téma, a tender elmaradásának vizsgálata körül hónapok óta teljes hírzárlat van.
Perger András, a Greenpeace illetékese szerint a Bizottság voltaképpen már rögzítette, hogy Paks II finanszírozása állami támogatást tartalmaz, és léteznek szivárogtatások azokról a feltételekről is, amelyek mentén Brüsszel jóváhagyhatná a támogatást
(az atomerőművet leválasztják az MVM-ről, az áram egy részét az állami nagykereskedő helyett a piacnak kell felajánlani).
A tender elhagyása ügyében viszont „nem szivárog semmi”, és a hazai sajtóban fel-felbukkanó pletykák (melyek szerint az Alstom vagy a Siemens beengedése lesz Brüsszel megpuhításának eszköze) Magyarországról erednek, elsősorban a kormányzati vágyakat tükrözik.
A szintén ügyfélként és kezdeményezőként szereplő Jávor Benedek, a PM EP-képviselője a Népszabadságnak megerősítette: információi szerint a tiltott állami támogatás ügyében közel a megállapodás. Ebben el kell majd ismerni az állami támogatás tényét – vagyis azt, hogy Paks II a kormány állításaival szemben sosem térülne meg piaci alapon, veszteségesen fog működni, és az adófizetők pótlólagos befizetéseire szorul –, de a Bizottság jóváhagyja a támogatást. Ahogy a képviselő fogalmazott: a felek deklarálják, hogy ráfizetéses lesz, de az EB beleegyezik, hogy csináljuk, ha akarjuk. Ez azonban még nem a végső szó lesz, mivel a szabályos notifikációs eljárás megkerülése esetén a testület a saját eljárási szabályait is megszegné, ami ellen Jávor „minden lehetséges jogi fórumon” fel fog lépni, és várhatóan Ausztria is az Európai Bírósághoz fordul.
|
Greenpeace-akció a Parlamentnél 2014 októberében
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A tenderelmaradás kapcsán nincsenek ilyen egyértelmű előjelei a kompromisszumnak. – Egyértelműen sérültek a közbeszerzési szabályok, ezt csak egy nyílt tender kiírásával lehetne utólag orvosolni – állítja a politikus, aki úgy látja, enélkül a 2014-es orosz–magyar szerződést csak akkor lehet jóváhagyni, ha elfogadják, hogy Magyarországra a beruházás megkezdésének időpontjában már nem fognak vonatkozni a teljes jogú EU-tagsággal járó kötelezettségek. Jávor szerint ez többféleképpen is megvalósulhat – a legvalószínűbb a mag- és a periféria-Európa elkülönülése, amelynek során Magyarország csak a lazább gazdasági integrációnak lenne része, természetesen a mai támogatási rendszer nélkül.
– Ha az Orbán-kormányt ebben az ügyben elengedik, azzal Brüsszel gyakorlatilag beárazza Magyarország távozását a jelenlegi uniós struktúrából, és tudomásul veszi, hogy az Orbán-kormány nem kíván a politikai integráció résztvevője lenni
– szögezte le a Népszabadságnak nyilatkozva Jávor Benedek, aki szerint ez a megoldás az elmúlt hónapok fejleményei (leginkább a menekültügyben a magyar kormányzat részéről tapasztalt szolidaritáshiány) alapján sem az EU vezetőitől, sem a kormány szándékaitól nem áll távol.
