A keddi kamatemelésről Elvira Nabiullina, a központi bank elnöke azt mondta, hogy nem vár tőle azonali hatást, és jóslata be is igazolódott. Egy időre stabilizálódott, sőt valamelyest erősödött ugyan a rubel, de a délután a korábbinál is súlyosabb zuhanást hozott. A moszkvai valutatőzsdén volt olyan időszak, amikor az euró kurzusa a kritikus lélektani határt, a száz rubelt is meghaladta, igaz, később beállt 93 rubelre. A Roszbalt hírügynökség jelentése szerint Szentéterváron 120, Murmanszkban pedig 150 rubelt is elkértek egy euróért.
A rubel esését követte a moszkvai tőzsdeindex is: a dollárban számolt RTS a hétfői tíz után kedden újabb 12 százalékot esett, és a Bloomberg adatai alapján az RBK orosz gazdasági hírügynökség azt írta róla, hogy az ott forgalmazott részvények összértéke már kisebb, mint a Microsoft amerikai számítástechnikai társaságé. A Moszkovszkije partnyori befektetőcsoport elnöke, Jevgenyij Kogan pedig egyenesen azt jósolta, hogy „legalább fél évre meghal" az orosz értékpapírpiac.
A moszkvai jegybank, amely az elmúlt egy hétben négymilliárd, az év eleje óta pedig több mint 70 milliárd dollárt költött valutapiaci intervenciókra, a jelek szerint elkésett a kamatemekéssel. Egyik alelnöke, aki kritikusnak nevezte a helyzetet, további intézkedéseket ígért ugyan de eddig nem tudták ellensúlyozni az olajárcsökkenés hatását, amelyet csak súlyosbít, hogy az ukrán válság miatt elrendelt nyugati szankciókkal korlátozták az orosz pénzintézetek hozzáférését a nemzetközi tőkepiacokhoz.
És a helyzet nem javul: a Brent típusú olaj ára kedden is tovább esett, immár a 2009. májusi szinten, 59 dollár alatt van, márpedig a központi bank számításai szerint a 60 dollár körüli szint az orosz gazdaság 4,8 százalékos visszaesését vetíti előre a jövő évre. Ráadásul a magas alapkamat is fékező erőt jelent, hiszen nehezíti a hitelezést.
Ugyanakkor a bajokat más tényezők is tetézik. Menekül például a tőke: a jegybank adatai szerint az idén a korábban előrejelzett 90 milliárd helyett 128 milliárd dollár hagyja el Oroszországot, és a jövő évre is hasonló összeg, 120 milliárd dollár távozása várható. A valuta iránti keresletet csak növelték azok a híresztelések, amelyek szerint korlátozhatják a forgalmazását, a váltóhelyek gyakorlatilag kifogytak készpénzből.
Alekszej Kudrin volt pénzügyminiszter, akinek neve egy később cáfolt jelentés szerint kedden mint lehetséges miniszterelnök is felvetődött, azt mondta, hogy a kormány gazdasági intézkedései iránti bizalmatlanság ugyancsak közrejátszik a bajokban, és a piacot az is „felfűthette", hogy a Rosznyefty állami többségű olajtársaság a múlt hét végén összesen 625 milliárd rubel értékű kötvényt helyezett ki. Sokan attól tartottak, hogy az így szerzett pénzt a cégóriás valutavásárlásra fordítja, első embere, Igor Szecsin azonban kedden ezt határozottan tagadta.
A már-már az 1998-as államcsődöt idéző gazdasági bajok szemléletes mutatják, mennyire sebezhető a nyersanyagalapú orosz gazdaság (az export kétharmadát az olaj és a gáz adja). Hiábavalóak voltak azok a figyelmeztetések, amelyek már az olajárak szárnyalása idején szorgalmazták, hogy a beáramló bevételeket a gazdaság szerkezeti átalakítására, a technológiai ágazatok fejlesztésére fordítsák. Néhány ilyen kezdeményezés született ugyan, de mindegyik eredménytelen maradt.
A mostani gondok viszont már komoly kihívást jelentenek a problémákról egyelőre nem nyilatkozó államfő, Vlagyimir Putyin számára is, kikezdeni látszanak a rendszerének és népszerűségének alapját adó stabilitást és felvirágzást. A jelentések szerint az utcákon újra megjelentek a valutázók, és több üzletben – noha ezt törvény tiltja – már az 1990-es évek elején általános „pénznemben", feltételes egységben írják ki az árakat, vagyis valutaösszeget tüntetnek fel, amelyet rubelben, az éppen aktuális árfolyamon kell kifizetnie a vevőnek.
