– Viszonylag egyszerű a képlet. A felértékelődéshez arra lenne szükség, hogy minél több helyen elfogadják a bitcoint – magyarázza a cégvezető. Jelenleg azonban az egész országban mindössze 20-30 ilyen hely van, s azok is kizárólag a fővárosban. Ráadásul manapság tíz emberből kettő – ha hallott is a netes pénzről – pejoratív képzetet társít a szóhoz. Általában úgy vélik, ez a feketekereskedelemben használt fizetőeszköz, a „drogos pénz”.
A MrCoin ügyfelei jellemzően olyan emberek, akik bevételeik egy részét bitcoinban kapják meg – például airbnb-s szobakiadás után. Belőlük egyébként nem túl sok lehet az országban, körülbelül 10-20 emberről beszélhetünk. Jóval szélesebb viszont az aktív felhasználók köre – azoké, akik vásárolnak a interneten, figyelik az árfolyamot vagy egyéb üzleteikhez használják a netes pénzt.
Akad például olyan vállalkozás Magyarországon, amely argentin programozóinak bérét fizeti bitcoinnal. Ez korántsem véletlen: a dél-amerikai országban, s különösen Buenos Aires-ben a netes pénznek komoly szerepe van a mindennapi életben. Az argentin fővárosban szinte minden utcasarkon, üzletben lehet vele fizetni. Ennek az az oka, hogy az országban drága a banki számlanyitás, a peso árfolyama pedig nem stabil. A bitcoin tárolásához viszont nem csapnak hozzá számlavezetési díjat és a használat költségei is alacsonyak.
Magyarországon ugyanakkor nem túl költséges bankkártyához jutni, így itthon ez is a terjedés útjában áll, és a forintot sem lehet a pesóhoz hasonlítani. Mindenesetre a kereslet nő valamelyest. Debreczeni Barnabás szerint ezt mutatja a Budapest Taxi döntése, és az is, hogy a két éve Budapesten üzembe helyezett bitcoinautomatára is egyre nagyobb igény van.
 |
Debreczeni Barnabás
Koncz György / Népszabadság |
A bitcoin használatának – főként Ázsiában – van egy különleges, az utóbbi időszakban hódító területe: a bitcoinbányászat. Miután az internetes valuta teljesen független, nincs mögötte egy központi kibocsátó, a bitcoin valójában egy gépek százezreiből fűzött rendszerben működik. A bányászat azt jelenti, hogy aki felajánlja egy jelentős kapacitással rendelkező gépének teljesítményét a hálózat számára, cserébe – idővel – meghatározott összegű bitcoint kap.
Korábban Magyarországon is akadt olyan vállalkozó szellemű egyén, aki foglalkozott ezzel, ám mivel a rendszer egyre terebélyesebb lett, a bányászat nehezebbé vált, és egyre nagyobb kapacitású gépeket igényelt. Ezek viszont elképesztő energiaigényűek, így a bányászat csak azokban az országokban térül meg, ahol a villamos energia olcsó. Ázsiában akad olyan bitcoinbányász cég, ami saját vízerőművet építtetett, hogy csökkentse energiaköltségeit. A magyarországi energiaárak mellett – a rezsicsökkentés ellenére – ma már gyakorlatilag lehetetlen eredményesen bányászni. Debreczeni Barnabás szerint az egyik legjobb erre használható gép, az Antminer S7 ára közel 1100 dollár, és ha ezt a magyar áramárakkal kalkulálva hajtanánk, egy év után a számlánkra írt bitcoinjaink ellenére is körülbelül 1500 dollár mínuszban lennénk.
Válságból született
A bitcoin digitális fizetőeszköz, amit 2009. január 3-án bocsátottak ki, közvetlenül a 2008-as amerikai bankválság kirobbanása után. A többi elektronikus fizetőeszköztől eltérően nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól. A bitcoinok biztonságosan tárolhatók egy pénztárcafájlban, személyi számítógépen, mobiltelefonon, külső adathordozókon vagy felhőalapú szolgáltatóknál. Küldésükhöz és fogadásukhoz csak a küldő és a fogadó bitcoin címe szükséges. A központi irányítás hiánya bármilyen hatóságot megakadályoz abban, hogy a forgalomban levő pénzmennyiséget és tranzakciókat kontrollálja vagy befolyásolja, ami lehetetlenné teszi a manipulációt és az infláció gerjesztését – olvasható a Wikipedia vonatkozó szócikkében. A bitcoint – éppen vélt anonimitása miatt – sok kritika éri.
