Kedvet csinálnának az újabb forintosításhoz
Az ügyfelek számára nem lesz kötelező, de kedvet csinálna a devizaalapú autóhitelek és személyi kölcsönök forintra váltásához a kormány. A kabinet csak olyan megoldást támogat, amely megfelel az EBRD-vel kötött megállapodásnak és a bankok is támogatják.
A devizaalapú autóhitelek és -lízingszerződések, illetve fogyasztási célú kölcsönök esetében önkéntes alapú forintosításban gondolkodik a kormány – foglalta össze a témában az elmúlt hetek alatt elhangzott kormányzati nyilatkozatait hétfői sajtótájékoztatóján Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára. Míg a jelzálogalapú hitelek esetében idén tavasszal központilag, szinte kötelezően ment végbe a devizaalapú kölcsönök forinthitelre váltása (kivételek voltak, de ezekkel a kiskapukkal kevesen tudtak és akartak élni), az autófinanszírozás és a fogyasztási hitelek esetében csak azon ügyfelek kölcsönét váltják forintra, akik ezt kifejezetten szeretnék – derült ki.
Az önkéntesség miatt azonban szükség lesz valami ösztönzőre is. Több bank tavasszal, a jelzáloghitelek kötelező forintosítása idején felajánlotta az egyéb devizalapú kölcsönt törlesztő ügyfelének, hogy az ő adósságukat is átváltja forintra, ám ezzel a lehetőséggel csak igen kevesen éltek. Tállai szerint valahogy motiválni kell az adósokat, ám arról nem árult el részleteket, ezt miként képzelnék. Elképzelhető, hogy a piacinál kedvezőbb szinten, például azon a tavaly novemberi árfolyamon váltanák át a kölcsönöket, amelyen a jelzáloghiteleket forintosították, ám ez a teljes állomány esetében mintegy 40 milliárd forint veszteséget jelentene a bankoknak.
|
Itt még annyira jó ötletnek tűnt az autóvásárlás
Vémi Zoltán |
Egy ilyen megoldást a pénzintézetek nyilván nem támogatnának, a kormány viszont az államtitkár elmondása szerint csak olyan megoldás mellett áll ki, amely megfelel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) februárban aláírt megállapodásnak, és egy olyan, írásban rögzített megállapodásnak kell születnie, amelyet a Magyar Bankszövetség is elfogad. Más kérdés, hogy az EBRD-vel kötött paktumot már akkor felrúgta a kabinet, amikor a Quaestor-kötvényesek kártalanítását a bankokra hárította. Elképzelhető olyan megoldás is, hogy a bank adóból adott kedvezménnyel kompenzálnák a pénzintézeteket –ahogyan a Quaestor-történetnek is várhatóan ez lesz a vége.
Devizaalapú autó- és fogyasztási hitelből (utóbbi elsősorban személyi kölcsönöket jelent) még mintegy 200 ezret kezelnek a pénzintézetek, a portfólió értéke meghaladja a 300 milliárd forintot.
Az érintettek közül 30 ezer embernek jelzáloghitele is van, és több tízezren vannak olyanok, akiknek autó- és fogyasztási hitelük is van, vagyis érzékeny problémáról van szó – indokolta Tállai, miért foglalkozik a kormány a kérdéssel. Tavasszal a kabinet még nem érezte úgy, hogy szerepet kellene vállalnia, Orbán Viktor a svájci frank árfolyamának brutális januári elszállása után is úgy látta, a kormány ebben a kérdésben legfeljebb közvetítőként léphet fel a bankok és ügyfeleik között. A miniszterelnök véleménye május elejére változott meg, az egyik szokásos péntek reggeli rádióinterjúban már arról beszélt, hogy ésszerűnek tartja a devizaalapú autóhitelek és személyi kölcsönök forintosítását.
Az NGM előterjesztését a kormány még nem tárgyalta. Várhatólag erre hamarosan sor kerül.
