Ezt korábban nemcsak a Magyar Bankszövetség nem támogatta, de a kormány sem tartotta szükségesnek, egyedül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akarta ebben a körben is kivezetni a devizahiteleket. Az NGM parlamenti államtitkára, Tállai András még idén februárban, a svájci frank drasztikus drágulását követően is úgy nyilatkozott, hogy mivel forintra váltani csak a piaci árfolyamon lehetne az autóhiteleket, ami a jelenlegi árfolyamkörnyezet miatt nem előnyös az ügyfelek számára, így az adósoknak és a bankoknak maguknak kell tárgyalniuk és megállapodniuk.
Május elején azonban szokásos rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy ésszerűnek tartja a forintosítást, amin a döntés-előkészítők már dolgoznak. Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkár pedig egy hónapja a Portfoliónak adott interjúban mondta el, hogy a kormány a bankok és az ügyfelek számára egyaránt önkéntes, de központi jellegű, tömeges forintosítást szeretne az autóhitelesek esetében. A kormány, az MNB és a Magyar Bankszövetség képviselői hónapok óta egyeztetnek a kérdésről – ám nincs hír arról, hogy megállapodtak volna.
Az „önkéntes”, mégis „tömeges” forintosítást el lehet érni például azzal, ha a jegybank olyan tőkekövetelményeket és tartalékképzést ír elő a devizahitelek esetében, amely mellett már inkább megéri a bankoknak forintra váltani azokat. A kérdés inkább az, hogy az ügyfeleket mivel lehet rávenni, hogy a jelenlegi gyenge forintárfolyam mellett fixálják tőketartozásuk értékét. A Kúria korábbi jogegységi döntése szerint ugyanis az árfolyamkockázat az adósé.
Az ügyfelek számára ezért valószínűleg nem is az árfolyam, hanem a kamatok csökkentése jelenthet majd ösztönzőt. Miként idén tavasszal a forintosított devizalapú jelzáloghiteleknél, úgy az autókölcsönöknél is maximálhatnák a kamatot, hozzáigazítva azt a jelenlegi kamatkörnyezethez. Ám míg a lakáshitelek esetében ez legfeljebb a kamat egy-két százalékpontos csökkenésével járt, az autókölcsönöknél ennél jóval nagyobb is lehet az adósok nyeresége – itt a bankok nagyobb marzsokkal dolgoznak, így a mozgástér is szélesebb.
Drágul a kötelező
Június végén átlag 26,3 ezer forint volt a személygépkocsikra kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) éves díja, amely 17 százalékos drágulást jelent a januári, és 22 százalékost az egy évvel korábbi átlagdíjakhoz képest – közölte saját adatai alapján a Netrisk.hu. Az MNB adatai szerint 2012 óta folyamatosan emelkedik a károk száma, illetve az azokra kifizetett összeg, miközben az átlagdíjak jelentősen csökkentek. E kettő eredőjeként a kgfb-üzletág veszteségessé vált: a 2013-as 18,7 után 11,8 milliárd forint mínusszal. Emellett folyamatosan veszít jelentőségéből az év végi kampány: mind több autósnak év közben jár le a kötelezője, így kisebb a verseny.
