Csökken a fizetős hallgatók aránya is. Ha nem vesszük figyelembe azokat, akik az első helyen csak államilag finanszírozott helyet jelöltek meg, vagyis csak azokat nézzük, akik kizárólag önköltséges helyre adták be jelentkezésüket, akkor látható, hogy jelentősen csökkent azok száma, akik hajlandók fizetni a felsőoktatásért mint szolgáltatásért: míg
2006-ban 30 760 ilyen jelentkező volt, addig 2015-ben csak 14 021.
Ez 54,5 százalékos csökkenés. Ez azért is figyelemre méltó adat, mert tíz év alatt számos olyan képzés alakult ki, amely már csak fizető formában érhető el, és most azokról a szakokról nem is szólunk, amelyeket Orbán Viktor kormánya „üldöz" (jogász és gazdasági képzési területek, egyes társadalomtudományi képzések), amelyekhez csak szimbolikus jellegű államilag finanszírozott helyet biztosít.
|
A Pont Ott egyedülálló parti Európában
M. Schmidt János / Népszabadság |
A nappali képzés mindössze tíz százalékot veszített tíz évvel korábbi vonzerejéből. Nem így a távoktatás, az esti és levelező képzési formák. Ezek lennének egyébként azok, amelyek az egész életen át tartó tanulás eszméjéhez igazodva segítenék a már munkapiacon lévőket újabb végzettség megszerzésében vagy továbbképzés elérésében. A már 2006-ban is marginálisnak tekinthető terület visszafejlődött. Az esti képzés 69 százalékot, a távoktatás 52 százalékot, a levelezős oktatás 24 százalékot zuhant. Vagyis a munka melletti tanulás igénye nem találkozik a képzési kínálattal. E mögött szerkezeti okok is lehetnek: ezekbe a képzési formákba akarják becsomagolni ugyanazt a tartalmat, amelyet nappali tagozaton is nyújtanak az intézmények.
Nyilvánvaló, hogy a keretszámok meghatározásával
az állam terelgeti a jelentkezőket, mégpedig az egyházi felsőoktatásba,
valamint az általa gründolt egyetemre. Ha ugyanis a fenntartók szerinti jelentkezési arányokat nézzük, akkor a csökkenésnek vannak nyertesei is, az egyházi fenntartók 33 százalékkal tudták növelni a jelentkezők számát. Az állami fenntartóknál húsz százalékos a csökkenés, a legnagyobb vesztes pedig a magán felsőoktatás. Amióta kivezették a magán felsőoktatásból az államilag támogatott helyeket, arányait tekintve zuhan a jelentkezők aránya. Ez a helyzet a International Business School-nál, a Zsigmond Király Főiskolánál, a Kodolányi János Főiskolánál. Egyetlen magánintézmény van, amely a veszteségeket kevéssé érzi, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola.
|
Az egyházi fenntartók 33 százalékkal tudták növelni a jelentkezők számát
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Ha a 2006-os adatokkal összemérve intézményi bontásban nézzük a nyerteseket: az abszolút első hely a Károli Gáspár Református Egyetemé,
ahol az ilyen fokú népszerűségnövekedés összeköthető azzal a ténnyel, hogy az oktatásért is felelős tárcát Balog Zoltán református lelkész vezeti.
A második helyen a Budapesti Műszaki Egyetem áll, de fényévekre lemaradva a Károlitól. Tudta növelni a jelentkezők számát a Semmelweis Egyetem és negyedikként befutott a nemrégiben alapított Nemzeti Közszolgálati Egyetem is. Növelni tudta a jelentkezők számát az evangélikus Gál Ferenc Főiskola és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is.
De nem minden egyházi felsőoktatási intézmény járt jól. A kormány által nem elismert egyház, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség által fenntartott Wesley János Lelkészképző Főiskola az abszolút vesztesek között van. Amúgy a legtöbbet az állami fenntartású Pécsi Tudományegyetem bukott: ötezer jelentkező elvesztésével.
