galéria megtekintése

Kideríthetetlen, mekkora a Buda-Cash-ügyfelek kára

2 komment


Fekete Gy. Attila

Tizenegy személy ellen indult nyomozás, de végül csak öttel szemben emelt vádat a Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben, üzletszerűen, és folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztásért, csalásért és más bűncselekményekért. Az ügy néhány mellékszálán még tart a nyomozás, egyebek között pénzmosás gyanújával. A hatóságok még több mint 40 milliárd forintot keresnek.

Az 1995-ben alapított Buda-Cash vesszőfutása két évvel később kezdődött, közvetlen azután, hogy részvénytársasággá alakították. Előbb a távol-keleti, majd az orosz válság döntött be számos brókercéget és pénzügyi szolgáltatót. Sokan már akkoriban „kész csodának” nevezték, hogy a Buda-Cash képes volt talpon maradni.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész a Buda-Cash vádiratát ismertetve azonban kijelentette: nem történt csoda. Egy mélyen konspirált és jól működő bűnszervezet működtette a céget, amely nemcsak a felügyeletet, hanem saját dolgozóinak a többségét is folyamatosan megtévesztette. Bizonyíthatóan 2007 áprilisától ügyfelek pénzéből (azok tudta és megbízása nélkül) vásároltak tőzsdei értékpapírokat.

A vád szerint 2007 áprilisa és 2014 májusa között mintegy 40,2 milliárd forint ügyfélpénzzel rendelkeztek a sajátjukként a Buda-Cash felső vezetői.

 

Az elsőrendű vádlott V. Péter, akinek kulcsszerepe volt a „Buda-Cash megmentését célzó” törvénytelen tranzakciók megtervezésében és lebonyolításában, 2008 áprilisa és 2014 májusa között 9,2 milliárd forintot utalt át a Buda-Cash Brókerház által kezelt vagyonból különböző offshore cégek számlájára.

Teknős Miklós / Népszabadság

A vádirat szerint a Buda-Cash felső vezetése 2007-ben elhatározta, hogy az akkora még több tízmilliárdos hiányt a DRB bankcsoport megszerzését követően a csoport betéteseinek a pénzéből pótolja. Befolyást szereztek a bankcsoport vezetésében, majd rábírták őket, hogy a betétesek pénzéből a Buda-Cashen keresztül vásároljanak állampapírokat. 2009 áprilisa és 2014 áprilisa között összesen 66 milliárd forint kárt okoztak így a bankcsoportnak.

A nyomozás megerősítette lapunk korábbi, még tavaly márciusban közölt információját, miszerint V. Péter, a brókerház vezérigazgató-helyettese a 7920-as ügyfélszámú, Karácsony Miklós néven regisztrált számla üzletkötője, 2015. január 30. és február másodika között a brókerház négy regionális bankjától (külön-külön kapott) megbízás alapján közel 3,3 millió D151223 jelzésű diszkontkincstárjegyet vásárolt mintegy 62 milliárd forint értékben. Az értékpapírok ellenértékét a négy bank számlájáról emelte le, a fiktív papírokat pedig Karácsonynak a brókerháznál vezetett számlájára helyezte.

A (fiktív) ügyfél kirívóan magas forgalma azonban senkinek nem szúrt szemet a felügyeletnél. Azt pedig nem is vizsgálták, hogy létező személy nyitotta-e a kérdéses ügyfélszámlát.

A vádhatóság rámutatott: mivel a Buda-Cashnél egyben kezelték az ügyfelek befizetéseit és saját eszközállományukat, így gyakorlatilag kideríthetetlen, hogy mekkora az ügyfelek pontos kára. Emiatt aztán nem is az egykor a pénzüket a Buda-Cashre bízó befektetők, hanem maga a Buda-Cash az ügy károsultja, mivel a cégnek kell egyetemlegesen helytállnia az ügyfeleknek okozott kárért.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.