Talán az MNB és a rendőrség párhuzamosan zajló vizsgálódásainak a végére kiderül, miféle trükkökkel tüntették el az egyre növekvő veszteség nyomait. Talán az is kiderül majd, hogy az állami integrációból kimaradt takarékszövetkezetek 2013-as bankká alakulásakor a frissen alakult regionális pénzintézetek működésének engedélyezésekor az MNB miért nem fedezte fel a jókora hiányt.
|
Az sejthető, hogy az MNB illetékeseinek állításával szemben a felügyeleti ellenőrzés nem sok konkrétumot állapított meg
Teknős Miklós / Népszabadság |
Egy, a brókerház ügyét jól ismerő forrásunk szerint ha akkor felhívják a Keler Elszámolóház és Értéktár Zrt.-t, egyetlen telefonnal tisztázható lett volna, hogy a brókerház értékpapír-vásárlásai fiktívek. De a mindent leleplező telefonhívás a jelek szerint akkor elmaradt.
A sajtó által az elmúlt hetekben sokat firtatott kérdésre Windisch László MNB-alelnök azzal a magyarázattal szolgált tegnap, hogy több évtizede működő takarékokról volt szó, ezek alakultak át bankká 2013 végén, és a bankká alakulási engedélyt féléves alapos vizsgálat alapján kapták meg.
Ez év 2015. január elsejére a mínusz már meghaladta a 85 milliárd forintot. És ekkor jött a kegyelemdöfés. Miközben közeledett az ötévenként kötelező felügyeleti ellenőrzés napja (nem tudták, mikorra várható a revizorok érkezése, de sejtették, hogy tovább már aligha rejtegethetik a majd két évtized alatt felhalmozott hiányt), a svájci frank árfolyama elszállt, újabb tízmilliárdos lyukat ütve a brókerház kasszáján.
Rejtélyes találkozók
Információink szerint egy nappal azelőtt, hogy a brókerház vezetői elmondásuk szerint lényegében önfeljelentést tettek (bár az MNB szerint ilyen nem is történt, az ő gyors és szakszerű ellenőrzésük eredményeképp bukott ki a százmilliárdos hiány), a cég egyik vezetőjének jogi képviselője találkozási lehetőséget kért egy illetékesnek vélt miniszter titkárságán, hogy jelezze a közelgő brókerházcsődöt. Végül államtitkári szinten fogadták. Másnap volt a Buda-Cash és az MNB vezetőinek a találkozója, amelyen azonban már hivatalosan meg nem erősített, de nem is cáfolt értesülésünk szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda korrupciós bűnözés elleni osztályának néhány munkatársa is jelen volt.
|
Fiktív ügyfelekkel próbálta menteni a menthetőt a Buda-Cash vezérigazgató-helyettese
Teknős Miklós / Népszabadság |
Ám még azután is kellett egy hét (egyes vélemények szerint a miniszterelnök sürgető megjegyzése is, hogy „miért nem kattantak már a bilincsek”), hogy a rendőrség legalább addig eljusson, hogy kiket és mivel gyanúsíthat meg. Mindez azt sejteti, hogy az MNB illetéseinek állításával szemben a felügyeleti ellenőrzés nem sok konkrétumot állapított meg. Ha nem így lett volna, a rendőrség azonnal megkezdhette volna a gyanúsítotti kihallgatásokat. Ehelyett azonban a nyomozóknak kellett olyan dolgokat is tisztázni, mint hogy egy bizonyos értékpapírból a Keler Zrt. nyilvántartása szerint ténylegesen hány darabot birtokolt az év elején a Buda-Cash Brókerház, vagy hogy ki is az a Karácsony Miklós?
A legfelsőbb szinten
Karácsony Miklósnak kulcsszerepe volt ugyanis az ügyben. V. Péter, a brókerház vezérigazgató-helyettese és mint a 7920-as ügyfélszámú, Karácsony Miklós néven regisztrált számla üzletkötője, 2015. január 30. és február másodika között a brókerház négy regionális bankjától (külön-külön kapott) megbízás alapján közel 3,3 millió D151223 jelzésű diszkontkincstárjegyet vásárolt mintegy 62 milliárd forint értékben. Az értékpapírok ellenértékét a négy bank számlájáról emelte le, a fiktív papírokat pedig Karácsonynak a brókerháznál vezetett számlájára helyezte.
Karácsony bizonyosan örült volna a 62 milliárdos ajándéknak, de ő egy fiktív személy, akinek a fiktív adatait a brókerház az ügy jelen állása szerint a legfelsőbb szinten menedzselt és végrehajtott fiktív ügyletekhez használta fel.
A rendőrségi eljárás jelen állása szerint a Buda-Cash-ügyben 95 milliárd forintnak „veszett nyoma”, 62-nek a bankokból, 33-nak a brókerházból.
Hamis könyvelés, fals adatok, túlzott kockázatvállalás jellemezte az értékpapír-kereskedőt
Kemény meccsekre számíthatnak a felek a Buda-Cashnél a svájci frank árfolyamralija miatt keletkezett lyuk betömködésében. A brókercéghez kiküldött felügyeleti biztos felszólította az ügyfeleket, hogy a devizaügyleteik során keletkezett veszteségeiket legyenek szívesek befizetni. A többszörös tőkeáttét miatt az ügyfelek a letéti pénzük sokszorosát is elveszíthették. A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) szerint ez az eljárás jogsértő lehet. A veszteségek keletkezéséért nem mindenkinél és nem minden esetben az ügyfelet terheli a jogi felelősség – állítja a szervezet, hiszen a Buda-Cash Brókerház részben megszegte szolgáltatói kötelezettségeit.
Január 15-én, amikor a svájci jegybank eltörölte a frank euróval szembeni 1,20-as árfolyamvédelmi küszöbét, a hirtelen és drasztikusan erősödő frankárfolyam miatt akadozva működtek az internetes devizakereskedési rendszerek. Az előre megadott „stop-loss”, azaz veszteséggátló megbízások nem ott és nem úgy teljesültek, ahogy azokat a kereskedési rendszerbe már korábban beállították – sokkal rosszabb árfolyamon teljesültek csak a megbízások. A szolgáltatók szerint ez vis maior eset volt, a TEBÉSZ szerint azonban nem. Ha a befektető stoploss megbízást állított be előre a rendszerbe, ami nem ott teljesült, ahol kellett volna, ez esetben a keletkezett veszteség teljes mértékben a befektetési szolgáltatóé.
Pikánsabb a helyzet, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a brókercég a vádak szerint meghamisította az informatikai rendszerét, így akár fiktív ügyfelek nevében is eljárhatott, illetve az ügyfelek által adott megbízásokat sem biztos, hogy teljesítették. Ennek fényében akár az is kérdésessé válhat, hogy a felügyeleti biztos által hivatkozott ügyletet egyáltalán az ügyfél kérte-e. Illetve a megfogalmazódó vádak szerint az ügyletre adott megbízás bizonyíthatósága is kérdéses.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy a brókercég a tatárjárásnak beillő árfolyamváltozást követően a szükséges forrást első körben – szabálytalanul – az ügyfelek egyéb számláiról szedhette be, ideértve akár a céges befektetési számlákat vagy akár a közeli hozzátartozók számláit is. Ezek után az ügyfelek nyilván okkal nem akarnak súlyos összegeket befizetni. A jövőben komoly pereskedésekre lehet számítani. Ráadásul a már említett szabálytalanság mellett az is vita tárgya lehet, hogy a bróker a svájci frankos ügyleteket biztonságos befektetésnek mutatta be – mivel a korábbi árfolyamvédelmi küszöb biztos támasztékot adott. Ezzel szemben a devizaügylet minden körülmények között különösen kockázatos üzlet. (Munkatársunktól)
