Az Európai Bizottság kötelezettszegési eljárást indított emiatt, aminek a bíróság tegnapi ítéletében helyt is adott. Hiába hivatkozott az állam arra, hogy az Erzsébet-program valójában szociális kérdés, a bíróság szerint ez alapvetően gazdasági tevékenység.
Az ítélet szerint minden jogsértő elemet meg kell szüntetni a rendszerben. Ez a SZÉP-kártya esetében nem lesz jelentős, hiszen mindössze a kártyakibocsátóra vonatkozó előírásokat kell kozmetikázni. Eddig a SZÉP-kártya-bizniszbe csak az a cég szállhatott be, amelyik rendelkezik magyarországi leányvállalattal, és ügyfélszolgálati irodát tart fenn minden 35 ezer fősnél nagyobb településen.
Szakértők már korábban is arra figyelmeztettek: a jelenleg háromszereplős piacon nem nagyon férne el újabb kártyakibocsátó, egyszerűen nem tudna már annyi ügyfelet összeszedni, amennyivel ezt az üzletágat megérné csinálni.
– Nagyobb falat lesz az Erzsébet-utalvány szabályozásának átalakítása. A döntés szerint a rendszer kialakítása ellentétes az EU-joggal, így lényegében az egész modellt át kell alakítani – mondta lapunknak Baráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. A bíróság nem fogadta el azt az érvet, miszerint az, hogy a bevételeket közfeladatok ellátására fordítják, indokolja a monopolhelyzetet. Számítani lehet rá, hogy mind a bizottság, mind az érintett forgalmazók figyelni fogják a szabályozás átalakítását, s ha esetleg trükközést fedeznek fel, akár újabb eljárás is indulhat. Amellett, hogy ez komoly presztízsveszteség egy ország számára, bírság kiszabásával is járhat.
Arra nincs előírás, hogy milyen hatállyal kell az átalakításokat, törvénymódosításokat megtenni – mutat rá Baráti –, de az EU-jogban meglévő „amint csak lehetséges" kitétel nagyjából azt jelenti, ildomos még az Országgyűlés tavaszi ülésszakán napirendre venni a kérdést. A kormány több megoldás közül választhat: lehetséges, hogy újra teljesen nyitott piac alakul ki, de nem kizárt az sem, hogy a rendszert teljesen szociális alapokra helyezi. Mindenesetre nem lenne szerencsés olyan trükkökkel élni, amelyek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) monopolhelyzetét tartanák fenn, mert a bizottság és a korábbi piacvezető forgalmazók jó eséllyel lecsapnának erre.
Hasonló állásponton van Hegedüs Sándor, az RSM adópartnere. A monopolhelyzet bizonyosan meg fog szűnni, ám az Erzsébet-utalvány versenyelőnye megmaradhat, hiszen a fejlesztések révén ma már az utalvány mellett széles körben használható kártyát is bocsát ki az állami MNÜA. A jogszabályok átalakításakor arra is figyelni kell, hogy mi biztosítja majd az Erzsébet-program forrását. Ha a szabályozás úgy alakul, hogy minden utalványforgalmazónak hozzá kell járulnia valamilyen módon az üdültetés finanszírozásához, az államnak összességében mindegy, hogy az az Erzsébet-utalványból vagy máshonnan folyik be.
A kormány persze más eszközöket is bevethet, hogy forráshoz juttassa a programot. A piaci szereplők mindenesetre vélhetően ugrásra készen várják, hogy újra színre léphessenek. A három nagy, francia hátterű társaság – a Sodexo Pass, az Edenred Magyarország és a La Cheque Déjeuner – azóta is működik. Igaz: bevételeik jóval a csúcsot jelentő 2011-es szint alatt vannak.
Perelni még lehet
Az utalványforgalmazó cégek számára a bírósági ítélet lehetőséget nyújt arra, hogy kártérítési eljárást indítsanak az állam ellen. Az ítélet szerint ugyanis működésüket jogtalanul korlátozták az utóbbi négy évben, így ezekre az évekre követelhetik elmaradt profitjukat kártérítés gyanánt. A három cég 2011-ben majd 12 milliárd forint bevételt ért el, 2014-ben pedig nagyjából 1,5 milliárd forintot. Az adózott eredményük így évi több milliárd forintról annak töredékére esett. Az elmúlt évekre visszamenőleg így jogosan követelhetnének évente akár több milliárd forint kártérítést is.
