A pénztárak ezért veszteségesen működnek, az MNB adatai szerint 2013-at összességében 757 millió forintos mínusszal zárták. A még működő kasszák vagy a korábban felhalmozott tartalékokból vegetálnak, vagy a mögöttük álló pénzügyi csoport anyagi támogatásából élnek. A korábbi másfél tucat magánnyugdíjpénztárból így mára mindössze öt maradt, ez a kör szűkül most tovább az ING kiszállásával. (Az említett Horizont mellett a Szövetség, az MKB és a Budapest pénztáraknál működik még magánág.) Lehoczky nem számít arra, hogy a piaci szereplők köre idén tovább zsugorodna.
Ugyanakkor hosszabb távon nyilván rendezni kell a helyzetet, mert jelenleg piaci alapon nem fenntartható a magánnyugdíjpénztárak működése. Tavaly ősszel ugyan a Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott egy javaslatot, amely egyebek mellett a jelenleginél magasabb részesedést biztosítana a kasszáknak a tagdíjbevételekből, ám a törvénytervezet végül nem került a kormány elé. Az ING-nél kérdésünkre elmondták, hogy a szabályozási környezet változása az elmúlt években lehetetlenné tette, hogy a pénztár-szolgáltatási tevékenységet veszteségek nélkül végezzék.
A magán-nyugdíjpénztári tagjaik döntő része átlépett az állami nyugdíjrendszerbe, a törvényileg maximált díj pedig nem fedezi a pénztár-szolgáltatási és az értékesítési költségeket. Az ING Pénztárszolgáltató így egy veszteséges tevékenységet fog megszüntetni. A veszteség tavalyi mértéke még nem nyilvános, ám látszik, hogy százmillió forintos tételről van szó: a működés mérleg szerinti eredménye már szeptember végén megközelítette a 92 millió forintot. Az MKB Nyugdíjpénztár magánkasszaága havi ezer forint tagdíjat ír elő, és további havi ezer forint adományt kér. (Mivel a tagdíjaknak csak az említett kevesebb mint egy százalékát lehet a költségekre fordítani, így ahhoz, hogy ebből érdemi bevétele legyen a kasszáknak, olyan magas díjat kellene megállapítani, amelyet viszont már a tagok nem vállalnának – így nem marad más lehetőség, mint az adománygyűjtés, erre ugyanis nem vonatkoznak az említett előírások.)
A magánnyugdíjpénztár elsősorban a korábban felhalmozott tartalékokból működik, de nem elhanyagolható mértékű segítséget jelentenek a tagok által fizetett támogatások is – mondta Lehoczky. A jelenlegi feltételek mellett a tartalékokból 2017-ig lehet fenntartani az MKB Nyugdíjpénztár magánkasszaágát. Nem tud további tervezett összeolvadásról a magánpénztári piacon a Szövetség Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója sem. Kutiné Csurgai Ágota szerint a jelenlegi jogszabályi környezet alapján egyébként sincs olyan optimális méret, amely lehetővé tenné a magánpénztáraknak, hogy külső segítség nélkül finanszírozni tudják működésüket.
A Szövetség (korábban Allianz) esetében a pénztártagok mintegy tizede járul hozzá a pénztár működésének finanszírozásához. A korábban felhalmozott működési tartalékok, a pénztártagoktól és egyéb támogatótól kapott adományok reményük szerint hosszú távon is biztosítják a pénztár fennmaradását. Mindemellett abban bíznak, hogy a törvényi szabályozás változása biztosítja majd a jövőben is a stabil működést. Nem kér sem tagdíjat, sem adományt tagjaitól, ennek ellenére érkeznek önkéntes felajánlások az ügyfelektől a 7200 tagja, összesen 22,7 milliárd forintját kezelő Budapest Magánnyugdíjpénztárhoz.
Látható bevétel nélküli működés mellett nem lehet gazdaságos üzemméretről beszélni, ráadásul a költségek egy része fix. Mivel a magánnyugdíjpénztáraknak nincs tagdíjbevétele, ezért a korábban felhalmozott tartalékaikból és a „névadó alapító” támogatásából élnek. Mindezen források kimerülése akár további megszűnésekhez is vezethet – fogalmaztak. A Budapest Magánnyugdíjpénztárnál sem gondolkodnak végelszámolásban vagy beolvadásban, úgy látják, hosszú távon fenntartható működést biztosító stratégia mentén működnek, a Budapest Bank, a pénztár alapítója pedig stabil hátterével és országos fiókhálózatával a jövőben is támogatja a működést.
A nyugdíjpénztárak helyzete azonban nincs hatással a tagok megtakarításaira, sőt az önkéntes, de még a magánnyugdíjpénztárak ügyfelei is kifejezetten szép hozamoknak örülhettek tavaly. Utóbbiak tavaly átlagosan 11 százalékot meghaladó mértékben gyarapították tagjaik vagyonát – miközben az éves átlagos infláció mindössze 1,7 százalék volt. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok átlagosan nyolcszázalékos hozamot könyvelhettek el 2013-ban, míg az utóbbi tíz év nettó hozamrátája 7,7 százalék volt, amely évi közel 2,8 százalékos reálhozamot jelent.
A nyugdíjpénztárak ráadásul más biztonságos megtakarítási formákkal összevetve is jól teljesítenek. Az MKB Nyugdíjpénztár számításai szerint az a képzeletbeli tag, aki 1995 óta egyéni befizetésként minden évben százezer forintot tett félre, sokkal jobban járt, mintha betétbe tette volna a pénzét: a bankbetét mára 3,7 millió forintra rúgott volna, állampapírban 4,1 millió forintja gyűlt volna össze, míg az MKB Nyugdíjpénztár önkéntes ágában 6,2 millió, s ebből az állami nyugdíjhoz havi mintegy 35 ezer forint kiegészítést kaphatna az MKB Nyugdíjpénztárból.
