Kevesen tudják, hogy a régi magyar fajták már régen nem léteznek, csak nyomokban, egészen pontosan azok genetikai anyagként szerepelnek a most kaphatók családfáján. Mint Oravecz Tamás, a Dinnyetermelők Országos Egyesületének elnöke mondja, létezik persze hevesi dinnye, de az ma már csak tájkörzetet jelöl, azt, ahol a gyümölcs termett.
|
Ehetnénk többet is
Mario Anzuoni / Reuters |
A legnépszerűbb jó ideje a zöld csíkos, legalábbis a külcsín frontján.
A nagy áttörés hat-hét éve következett be a dinnyeföldeken, amikor a termelők többsége Magyarországon átváltott a tökalanyra oltott dinnyefajtákra. (Nyugat-Európában már régen csak ilyeneket kapni.) Ez nem azt jelenti, hogy ezért lenne némelyik dinnye tök ízű, az minden esetben pusztán az éretlenség következménye. A tök ellenálló, hidegtűrő, szívós gyökérzetére oltott nemes dinnyealanyokból, illetve az azokból kifejlesztett vetőmagokból pompás, minden ízében görögdinnye terem.
A dinnyetermelés minden téren igazodott a megváltozott vásárlói igényekhez: már nem a hatalmas görögdinnye a jó dinnye, 20 kilósat senki sem akar megvenni, akármekkora is a család. Az nem fér be a hűtőbe, meg cipelni sem könnyű, tömegigény emiatt a 10 kiló alattiakra mutatkozik.
|
Távol-keleten megvan az igény és a gazdag vevői kör, hogy szögletes dinnyét kínáljanak
Nicky Loh / Reuters |
A vetőmagos cégek kifejlesztették hát a kis dinnyéket, a jellemzően 3-4 kilós frizsidergyümölcsöket. A híres szögletes dinnyékre a Japán piacon van igény és fizetőképes kereslet, vagyis a kockadinnye nem genetikai módosított csodanövény, hanem pusztán egy speciális dobozba növesztett hagyományos gyümölcs.
Oravecz András szerint a négyszögletes dinnye csak azért nem jelent meg és nem terjedt el a magyar piacokon, mert az annak termelésével járó többletköltségeket a magyar vásárlók nem tudják, vagy nem akarják megfizetni.
A dinnye a zöldségtermesztés nehézipara – hangsúlyozza a szakmai egyesület elnöke, aki maga is gyakorló dinnyetermelő. Egy hektáron többmillió forintot fektetnek be minden évben a gazdák, várva arra a néhány hetes szezonra, amelynek során megtérül és hozamot fial a befektetés. Vagy sem.
Mert minden az időjáráson múlik. Mint a dinnye íze is. Két éve, az akkori nyár olyan sok napsütéses órát adott a dinnye szempontjából fontos időszakban, mint amennyi Szicíliában általános.
Az egyelőre szerénynek tűnő hazai dinnyefogyasztás egyébként egyre biztatóbban alakul, három éve fokozatosan emelkedik az egy főre jutó mennyiség. Az immár több mint hatezer hektáron termő görögdinnyéből az idén az első szabadföldi szállítmányok július 5-én kerülnek a boltokba.
