Egyelőre homályos Lázár csomagja, de több mint tízmilliárdot hozhat

Ingyen fogunk sorban állni januártól Teknős Miklós

Annyi még ismert, hogy az erkölcsi bizonyítványok kiadásának ingyenessé tételével évente egymilliárd forintot spórolhat a lakosság érintett része. A földhivatali ügyintézésből fakadó megtakarítást nehezebb megbecsülni: nyilván nem lesz ingyenes minden, csak a tulajdoni lap kikérése. Vagyis az ügyintézés maga, a bejegyzés, a törlés díjköteles maradhat. A földhivatalok az idén kétmilliárd forint bevétellel számolnak, azt azonban nem lehet tudni, mekkora rész az ingyenessé váló ügy.

Szintén nem állapítható meg, mekkora spórolás néz ki a cégkivonat és az adóigazolás díjmentessé tételével, hiszen ezek a fizetnivalók is csak töredékét teszik ki a cégbíróság, illetve a NAV díjbevételeinek. Az okmánycsere ingyenessé tételét sem árt még részletezni. Az biztosra vehető, hogy a mentesség a személyi igazolványra érvényes lesz, az útlevélre azonban aligha.

Lapunk becslése alapján lehet, hogy csak két lépésben jön el a nagy illetékmentesítési program: Lázár szavai szerint 2016-ban ugyanis tízmilliárd forintot szánnának erre a büdzséből, de nagyon úgy fest, hogy a csomag jócskán meghaladja majd ezt az összeget – vagy szűkebb lesz a mentes ügyek köre.

A költségvetésen ugyanakkor alakítgatni kell. Az eltörlésre ítélt illetékek és díjak ugyanis jellemzően adott hivatalok, hatóságok saját bevételei. Így a földhivatalok maguk gazdálkodnak a beszedett pénzből, de a kormányhivatalok is a teljes kiadásuk nagyjából harmadát finanszírozzák saját forrásból. A kormányhivatalok megközelítőleg 44 milliárd forint bevétellel számolhatnak 2016-ban, azt azonban nem tudni, ez mennyivel csökken a nyirbálást követően. Mindenesetre a hiányzó forrást pótolni kell. A legegyszerűbb, ha a minisztériumi fejezetek soraiból csoportosítanak át néhány milliárdot vagy százmilliót.

Külön kategóriát képez az önkormányzatokat megillető illetékek eltörlése, ide tartoznak például a különböző építésügyi illetékek – ezeknél sem tudni, melyek alól mentesülnek az érintettek, és melyek maradnak meg. Az új önkormányzati finanszírozási rendszerben eleve sokkal kevesebb önálló feladata van a helyhatóságoknak, így a kiadásaik is kisebbek, az azonban mégiscsak erősíti a függést az államtól, hogy saját bevételtől esnek el.

A kiesést kipótolhatja a központi költségvetés, de – s ez valamennyi hivatalra és hatóságra vonatkozik – a saját bevétel elvonása és a központi finanszírozás bevezetése mindig bizonytalanságot eredményez. A központi támogatást ugyanis mindig lehet csökkenteni.