galéria megtekintése

Nagy a hallgatás a rezsiharcos szájkarate után

Az írás a Népszabadság
2015. 05. 21. számában
jelent meg.


Marnitz István
Népszabadság

A Fidesz – legutóbb Lázár János – még huszáros brüsszeli rezsirohamot ígért, de a szaktárca már inkább egyeztetne és kétségeket oszlatna az unió energiaügyi kötelezettségszegési eljárásában.

„A magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) képviselői között jelenleg is zajlanak az egyeztetések az uniós kétségek eloszlatása és a magyar családok számára kivívott előnyök megőrzése érdekében” – közölte lapunkkal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az EB által Magyarország ellen februárban indított energetikai kötelezettségszegési eljárás kapcsán. Az NFM emlékeztet: az uniós energiarendelkezések átültetésének tartalmi ellenőrzését követően az EB úgy döntött, hogy Magyarország mellett több tagállamnak – Spanyolországnak, Franciaországnak, Németországnak, Olaszországnak – is számot kell adnia az energetikai szabályozás megfelelőségéről. A megfogalmazás nem teljesen pontos: Brüsszelnek minden tag számot ad a megfelelőségről, ám több állam ellen kifejezetten a közös uniós szabályok megsértése miatt indítottak eljárást.

Kétfrontos támadás

Pedig bő egy hónapja Lázár János még azt ígérte, hogy a kormány április végéig csattanós választ ad az uniós lépésre, amely szerinte a rezsicsökkentés ellen irányul.

 

„A magyar kormánynak április 26-ig kell arra a támadásra reagálnia, amely számos ponton támadja Magyarországon a gáz, az áram és a távhő lakossági árának csökkentését. Az EB úgy gondolja, hogy az EU elveivel, jogával és Brüsszel érdekeivel ellentétes a 25-30 százalékos rezsicsökkentés Magyarországon. A kormány előtt álló legfontosabb feladatok egyike a következő fél évben, hogy részben megvédje a 25-30 százalékos rezsicsökkentést, és csatába szálljon annak érdekében, hogy folytatni legyen képes a kormány a rezsicsökkentést a lakosság és az ipari szektor számára is” – jelentette ki akkor a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Ehhez képest a kormány azóta az ügyben nemes egyszerűséggel hallgat.

Az NFM feltűnően puha, konfliktuskerülő fordulatai pedig már-már a miniszter rezsiharcos látásmódja elleni támadásként értelmezhetők, hacsak nem kormányszinten változott a mátrix. Ebben az esetben a kabinet a halálbüntetés és a bevándorlók ügyében kinyitott uniós vitát nem kívánja még egy brüsszeli rezsicsatával is súlyosbítani.

Vitázó szakértők

A szakértők véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy az uniós eljárás tényleg a magyarországi rezsicsökkentés ellen irányul-e. Többen úgy látják, hogy a megkeresés nem hat a tarifákra. Az EU ugyanakkor kifejezetten az energiacégek 2013. januári első rezsicsökkentés elleni érveit ismételve követeli, hogy az Orbán-kabinet ismerje el az energiaárba építhető költségként a közművekre kivetett állami sarcokat, így például a vezetékadót vagy a tranzakciós illetéket.

Lázár János elszánt: csatába megy, hogy megvédje a rezsicsökkentés vívmányait
Lázár János elszánt: csatába megy, hogy megvédje a rezsicsökkentés vívmányait
Móricz-Sabján Simon

Első hallásra furcsa a cégek érvelése – már miért lenne automatizmus a rájuk kivetett adók fogyasztókra terhelése –, de tény, hogy ez sértheti az uniós jogot. Ráadásul a lépéssel a kormány a saját akkor hatályos szabályait is megszegte, az ezt megállapító bírói ítéleteket pedig utólag hatályon kívül helyezték. Mi több, az energiacégek követeléseinek elfogadása állítólag alig vagy egyáltalán nem kurtított volna a rezsicsökkentésen. Az azóta elfogadott szabály szerint a magyar kormány már olyan közműdíjat szab, amilyet akar, azt nem kell tételesen indokolnia, döntése csak az Alkotmánybíróságon támadható. Az unió ennek kapcsán kifogásolja, hogy az ármegállapítást kivették a szakhivatal kezéből. Azt azonban az egyik legfőbb rezsiideológiai tétellel szemben nem követeli, hogy szüntessék meg az árak állami meghatározását.

Nehéz függetleníteni a rezsicsökkentéstől azt az uniós kifogást is, hogy a kabinet egységnyi vezetékhasználatért többet kér a cégektől, mint a lakosságtól. Ez kétségtelenül sértheti az igazságosságra, esélyegyenlőségre, versenyre épülő brüsszeli szellemet. Igaz, a vitát Magyarország úgy is lezárhatná, hogy a cégek vezetékdíját leviszi a lakosság szintjére. Ám a kabinet ennek – az ipari rezsicsökkentésre vonatkozó, mindeddig üresnek bizonyult politikai fogadkozások ellenére – évek óta ellenáll. Megjegyzendő: a többi eljárás alá vont állam is megsértette ezt a pontot, csak ott épp a lakossági tarifa magasabb a cégesnél. Ez ellen az EU szintén tiltakozik.

Nincs már kivételezés

Noha az Orbán-kabinet a rezsicsökkentés egyik alapjaként hirdette, valójában a Fidesz-holdudvar busás kistafírozását szolgálta az az unió által szintén bírált pont, amely szerint a kormány versenyeztetés nélkül adott használati engedélyt az állami MVM-nek az osztrák vezetéken érkező olcsó gáz eléréséhez.

E jog ugyanis az állami társaságtól hamar lábon átkerült a Mol és más kormányhű üzletemberek résztulajdonában álló, offshore-szerű MET-hez. A viszonylag új gázkereskedő így 2012 után már több mint ötvenmilliárd forint osztalékkal örvendeztethette gazdáit. A kabinet egyelőre ebben az egy ügyben adta be a derekát.

Július 1-jével megszüntették a kivételezést, újra szabad a pálya az osztrák gázra áhítozók előtt. A többi pontban a kabinet egyelőre hajthatatlan. Lapunk Brüsszel-közeli forrásai is abban bíznak, hogy az eljárás előbb-utóbb meghátrálásra, azaz a lakossági rezsi emelésére kényszerítheti Orbán Viktort. Még hosszú időbe telhet, amíg mindkét oldalon eloszlanak a kétségek.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.