galéria megtekintése

Fordult az építőkocka

Több mint kétszer annyi – csaknem 13300 – lakásépítési engedélyt adtak ki a hatóságok az első hat hónapban, mint 2015 hasonló időszakában. Az első fél évben 3420 új lakás épült, ami 11 százalékkal több az egy évvel korábbinál – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Elemzők szerint ezek az adatok rég várt fordulatot jeleznek a gazdasági válság által különösen sújtott ágazatban.

Mivel már most több lakásépítést jelentettek be, mint tavaly egész évben összesen, egyértelmű, hogy az otthonteremtést célzó kormányzati intézkedéseknek – az áfacsökkentésnek, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bevezetésének – jelentős lakásépítéseket generáló hatása volt – kommentálta az adatokat a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) lapunknak eljuttatott közleményében. Arra is felhívják viszont a figyelmet: fontos lenne egy olyan szándéknyilatkozat, amelyben kormányzat legalább 10 évig vállalja a kiforrott, csok-ra vonatkozó szabályok fenntartását. Ez hosszú távon kiszámíthatóvá tenné a rendszert, és nem kényszerítené például arra a párokat, hogy korábban vállaljanak gyermeket, mint azt egyébként anyagi és élethelyzetükből adódóan tennék.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt közölte: óriási az érdeklődés a csok iránt, júniusig 61 ezren érdeklődtek a bankoknál, és január óta csaknem 12 ezer kérelmet be is nyújtottak. Ezek összértéke 31,9 milliárd forint.

 

Az ingatlan.com adatai szerint júliusban 25 százalékkal több új építésű lakóingatlant hirdettek eladásra, mint egy évvel korábban. Ez a portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László szerint azt jelzi, hogy a kínálat kezd felzárkózni az igencsak megélénkült kereslethez.

Mivel a kormányzati lakástámogatási rendszer részletei februárban tisztázódtak, több beruházó csak a módosítások után, a második negyedévben kezdett építkezésbe, vagy kért engedélyt a tervezett lakások fejlesztésére. A szakember szerint egyébként a készülő társasházi lakások zömét csak jövőre adják át, ezek az ingatlanok akkor jelennek majd meg tömegesen a kínálatban. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is így látja, hozzátéve: bár az emelkedés tavalyhoz képest jókora, a 13 ezer lakásépítési engedély még mindig viszonylag kevés, ennél jóval több új ingatlant is elbír a piac. Becslések szerint az ideális az volna, ha évente legalább 40 ezer új lakás és ház épülne Magyarországon.

Nem mellékes az sem, hogy a K&H szakemberei szerint megkezdődött a hitelezési fordulat is: a bank által folyósított jelzáloghitelek összege január és május vége között elérte a 27,5 milliárd forintot, ami 41 százalékos növekedés éves összevetésben.

Budapestet is előzik a megyei jogú városok

Budapestet is előzik a megyei jogú városok Az épített lakások száma egyébként a KSH legfrissebb adatai szerint a községekben több, mint 20 százalékkal csökkent, a megyei jogú városokban viszont 36, a többi városban 13, Budapesten 9 százalékkal nőtt. A természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 46 százalékra esett, a vállalkozások által építetteké pedig 43-ról 54 százalékra emelkedett. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 7 négyzetméterrel, 92 négyzetméterre csökkent tavalyhoz képest. A 300 négyzetméter alatti lakóépületekre vonatkozó bejelentések és engedélyek száma több mint duplája az előző évinek, Budapesten közel háromszoros a növekedés.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.