galéria megtekintése

A legkorruptabb országok között vagyunk

6 komment

Ábrahám Ambrus

Markánsan romlott a korrupció gazdaságban való jelenlétének megítélése Magyarországon – derül ki az EY könyvvizsgáló és tanácsadócég kedden bemutatott 14. Globális Visszaélési Felmérésének adataiból.

Markánsan romlott annak megítélése, hogy a korrupció mennyire van jelen a magyar gazdaságban – derül ki az EY könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó cég 14. Globális visszaélési felmérésének adataiból.

A kelet-európai régióban a megkérdezett üzletemberek – jellemzően cégvezetők – fele véli úgy, hogy a korrupció létezik, sőt átszövi a gazdaságot. Ez az érték itthon 66 százalék, ami komoly romlás a legutóbbi kutatáshoz képest, amikor 62 százalékot mértek. A felmérésben részt vevő 62 ország közül így Magyarország hátulról számítva a 13. helyen áll. Ezt pedig semmiképpen nem lehet dicséretesnek nevezni, különösen, ha a tendenciát nézzük: az előző kutatásban Magyarországot ugyanis még „csak" a 16. legrosszabb helyre sorolták.

A romlás azért is fájó, mert a visegrádi országok eközben jellemzően felmérésről felmérésre javítanak mutatóikon – bár ebben az évben Szlovákia és Lengyelország esetében is romlott a megítélés.

 

– Magyarországon a leginkább fertőzött ágazatok közé az építőipar és az egészségügy tartozik, de az üzleti élet racionalitása az, hogy ahol komoly pénzek mozognak, előbb-utóbb megjelennek olyan emberek, akik nem legális módon próbálnak meg hasznot hajtani maguknak – mondta Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások partnere. Itthon a túlárazás és a haszon lefölözése a leggyakoribb módszer, de bevett gyakorlat a kartellezés is – tette hozzá.

Az adatokból mindeközben úgy tűnik, mintha a hazai vállalatok vezetői homokba dugnák a fejüket: bár sokan gondolják, hogy a visszaélés szerves része a magyar gazdaságnak, alig akadt olyan válaszadó, aki szerint a korrupció a saját ágazatukban is jelen lenne. Mindössze az üzletemberek hat százaléka vélte úgy, hogy cégük tevékenységi területén mindennaposak a vesztegetéssel elnyert szerződések. Ez Kelet-Európában 13 százalék, a fejlett piacokon pedig 4 százalék.

Beszédes szám az arra a felvetésre adott válaszok aránya is, amely úgy szólt, hogy az állam a visszaélések felderítésére hajlandó ugyan eljárást indítani, ám az érintettek elítélése nem történik meg. A magyar megkérdezettek csaknem kétharmada tartotta helytállónak ezt a megállapítást. A mutató Kelet-Európában jóval alacsonyabb, 56 százalék, míg a fejlett piacokon sokkal kedvezőbb, 40 százalék. Mindez azt tükrözi, hogy az állam vajmi keveset tesz a visszaélések szankcionálása érdekében. Magyarországon a vendéglátás és a személyre szóló ajándékok számítanak korrupciós slágernek – vagyis leggyakrabban ezekkel az eszközökkel csábítják bűnbe az üzletembereket, hatalmi pozícióban lévő döntéshozókat. E téren egyébként Csehországgal és Szaúd-Arábiával tartozunk egy körbe.

A globális környezet sem szívderítő. A kutatásba bevont országok cégvezetőinek válaszaiból az derül ki, hogy 40 százalékuk akár etikátlan eszközökhöz is nyúlna társasága pénzügyi terveinek teljesítése érdekében. A pénzügyi területen dolgozók 16 százaléka pedig elképzelhetőnek tartja, hogy vezetőjük fizessen egy új üzlet érdekében.

„Nem" a büntetőjogi felelősségre

Döbbenetes eredményt hozott a válasz arra a kérdésre is, hogy a cégvezetők egyetértenek-e azzal, vonják felelősségre a korrupcióban részt vevőket büntetőjogilag is. A válaszadók csupán 72 százaléka felelt igennel. Kelet-Európában és a fejlett piacokon is magasabb ez az arány. Igaz, régiónkban is csupán 73 százalék az egyetértő vélemény. A fejlett gazdaságokban viszont ez legalább 84 százalék.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.