Miként egy miskolci szakközépiskola angoltanára lapunknak fogalmazott: előfordulhat, hogy egy diák úgy kerül ki az iskolapadból, hogy azt se tudja, hol van Egyiptom. Arra pedig szinte nulla lesz az esélye, hogy pályát módosítson, hisz alapvető tudásanyag hiányzik majd a fejéből: ha például az új tanrendnek megfelelően nem tanult fizikát, nem is álmodhat arról, hogy műszaki pályára menjen, hiába jött meg hozzá közben a kedve.
– Egyetlen szóval mondjam? Borzalmas – így összegezte a szakgimnáziumok létrehozásának ötletét Szenes György, a Magyar Pedagógiai Társaság szakképzési kollégiumának vezetője. Szerinte átgondolatlan, tervszerűtlen és zavaros változtatásokra készül a kormány, ami nem jó se a gyerekeknek – nekik a legrosszabb –, se a tanároknak, se a szülőknek.
Lassan itt a tanév vége, és a tizenegyedikes szakközépiskolás gyerekeknek gőzük sincs, milyen tananyagból és milyen szempontok alapján fognak jövőre érettségizni. Vagyis konkrétan hazugság, amit Balog Zoltán a néhány hónappal ezelőtti miskolci pedagógusfórumon mondott, miszerint az érettségit megelőző két évben nem lehet lényegi, azaz tartalmi változást bevezetni. Szenes György szerint a szakközepes gyerekektől elvették a lehetőséget, hogy a kötelezőkön túl maguk válasszák meg az ötödik érettségi tárgyat, nekik a szakmai tárgyukból kell érettségizniük, ráadásul emelt szinten. Ez egyrészt megnyirbálja a szabadságukat, másrészt diszkriminálja őket a gimnazista gyerekekkel szemben – mondta Szenes György.
Az új rend több sebből vérzik. Szenes szerint a kormány azzal vezette be a szakközépiskolák átalakításának tervét, hogy a szakgimnázium vonzóbb lesz majd a pályaválasztás előtt álló gyerekeknek. Ebben ott a „csavar”, hogy a szakközépiskolák eddig is népszerűbbek voltak, mint a gimnáziumok, épp azért, mert az érettségi mellett szakmát is adtak. Amikor tavaly ez az ötlet kikerült a köztudatba, abban bíztak, mondta, hogy csak a címtábla átfestéséről van szó, de később döbbenten néztük, milyen kaszabolást rendeznek ezen a területen. Ráadásul úgy, hogy az óraterveket csak fű alatt ismerhette meg néhány oktatási szakértő, az igazgatók és a tanárok még ma sem tudják, mi lesz szeptemberben, pedig elvileg múlt év októberétől ezek készen vannak. Az óratervekhez nincsenek tantervek, nem lehet tudni, milyen könyvekből tanítják majd a gyerekeket, ami elképesztő.
Szenes György szerint az új rendszer egyik legnagyobb hibája, hogy félműveltté teszi a diákokat, s bebetonozza őket egyetlen szakterületre. Hogy mennyire nem az „életre nevel” a változás, azt az is bizonyítja, hogy a mai, gyorsan változó és folyton fejlődő világban a szakgimnáziumok tanulóinak hetente mindössze egyetlen informatikaórát tartanak. A heti öt kötelező testnevelésórához viszont nem nyúltak.
