Ezzel a trükkel lehet csökkenteni a lakáshitel törlesztőrészleteit
Nehéz kigazdálkodni a havi törlesztőt? Vágj bele! Lakáshitelek forradalma! Ehhez hasonló, nem túl kifinomult üzenetekkel igyekszik hírverést csinálni egy önsegélyező pénztár egy évek óta létező, de nem sok vizet zavaró adókedvezménynek. Bár a modell elvileg működik, s a szereplő sem újonc a piacon, a szabályok szerint egyelőre ez a pénztár sem fizethet törlesztőt az adós helyett.
A személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó adókedvezmények közül – a családit most ide nem számítva – a pénztári befizetések a legismertebbek. A magánszemély befizet egy adott összeget a saját számlájára, majd a bevallási időszakban az utalások 20 százalékát megkapja kedvezményként, ami hizlalja a megtakarítást.
Ugyanígy működik az önsegélyező pénztár is, csak itt a felhalmozott pénzt nem egészségmegőrzésre vagy nyugdíjcélra lehet felhasználni, hanem egyéb, konkrétan meghatározott költségek finanszírozására – úgymint gyerekszülés, gyógyszertámogatás, esetleg ellátás betegség vagy munkanélküliség idejére. Idetartozik a lakáshitel törlesztése is: a pénztártag ebben az esetben a minimálbér 15 százalékáig tud hozzájárulni saját törlesztőjéhez, ami az idén 16 650 forint.
A modell alapvetően arra épít, hogy a rendszeres takarékoskodás révén akkor is hozzá lehet járulni a törlesztő fizetéséhez, ha például annak mértéke hirtelen megugrik – a devizahiteleknél a forint gyengülése okozott sokkot, a forinthiteleknél pedig a kamatterhek jelenthetnek a jövőben kockázatot. Az, hogy a havi törlesztő akár 15 százalékkal is kiegészíthető, megfelelő biztonságot jelent, ezt pedig az állam adókedvezménnyel honorálja. A szigorítás annyi, hogy valamekkora összeget muszáj felhalmozni előre.
Erre a lehetőségre repült rá az Első Lakáshitel Önsegélyező Pénztár. A korábban Izys egészségpénztár néven működő társaság idén váltott nevet, s a jogszabályi lehetőségeket kihasználva önsegélyező pénztári profilt is felvett. A tagok a meghatározott összegű befizetéseket – ez havonta a minimálbér 15 százaléka plusz némi pénztári költség, összesen 17 300 forint – már fél év után felhasználhatják.
|
Adókedvezmény jár a biztonságos hitelfelvételért
Teknős Miklós / Népszabadság |
Azaz ha a havi törlesztő mondjuk 66 650 forint, akkor fél év elteltével az ügyfélnek már csak 50 ezret kell befizetnie a hitelt nyújtó banknak, a pénztár pedig a korábbi befizetésekből utal 16 650 forintot. A lényeg nem az, hogy a havi teher kisebb lesz – hiszen a pénztári tagdíjat, 17 300 forintot továbbra is fizetni kell –, a pénztár közbeiktatása révén viszont némi adókedvezmény generálódik. Így végül két hónapig nem kell pénztári tagdíjat fizetni, vagy ezt az összeget egy az egyben fel lehet használni a hitel törlesztéséhez, esetleg ha az ügyfél arányosan elosztja 12 hónapra, kevesebbet kell hiteltörlesztésre szánnia.
A pénztár olyan piacon próbál most nagyot szakítani, ami egyelőre az életben maradás és vergődés határán van. A kicsivel több mint 40 ezer tag nem önti a pénzt a kasszákba. (Összehasonlításképpen: a nyugdíjpénztáraknak és egészségpénztáraknak is egymilliót meghaladó a taglétszámuk.) Az évi szolgáltatásokra fizetett összegen belül pedig a lakáshitel-törlesztő kiegészítése jelenleg mindössze néhány millió forintos tétel.
Mindazonáltal a dolog rendkívül jól hangzik, hiszen évi több mint 50 ezer forintot lehet nyerni az ügyön – beleszámolva azt is, hogy a pénztári számlavezetés elvisz valamennyit. A rendszer azonban egyelőre nem működik tökéletesen. A szabályok szerint ugyanis jelenleg a pénztár nem fizethet törlesztőt az adós helyett, ez ugyanis technikailag nem lehetséges. A kormány tervezi a szabályozás módosítását: a javaslatot, ami egyebek mellett ezt a problémát is orvosolná, egyelőre véleményezésre adták ki.
A lényeg nem az, hogy a havi teher kisebb lesz, hanem az, hogy a pénztár közbeiktatása révén adókedvezmény vehető igénybe.
