galéria megtekintése

Szegeddel erősít a nemzeti távhőforradalom

0 komment


Marnitz István

A megálmodott „nemzeti" távhőrendszer első tagja Szeged lehet – értesült a Népszabadság. Lázár János tavaly mutatott lendületéből kénytelen volt visszavenni, az új stratégia alapján az önkormányzati cégeket kínálattól függően, apránként vásárolnák fel. A projekt azonban csonka marad: épp a legnagyobb, a fővárosi szolgáltató nem eladó.

A szegedi távhőrendszer megvásárlását tervezi az állami közműközpont – értesültünk több forrásból. Ismereteink szerint erre célzott Németh Lászlóné nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár januárban, amikor az MTI szerint úgy fogalmazott: az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató hamarosan megvásárolja az egyik legnagyobb magyarországi település távhőcégét. Nem véletlenül nyúlik ez a „hamarosan" a fideszes rezsiforradalom szokásainak megfelelően hónapokig, vagy akár a végtelenbe. A Miniszterelnökségen állítólag arra várnak, hogy Orbán Viktor végre döntsön Lázár János tárcája és az energetikáért eredetileg felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) egymástól komoly eltéréseket mutató energetikai fejlesztési csomagjai között.

A Németh Lászlónénak tulajdonított szavak ugyanakkor nem teljesen pontosak. Szegednek ugyanis jelenleg nincs önálló távhőcége. A szolgáltatást a vagyon (például kazánok, vezetékek, számlázás, ügyfélszolgálat) tulajdonosa, a városi kézben lévő, számos más tevékenységet ellátó IKV Zrt. végzi. A település korábbi cége, a Szegedi Hőszolgáltató (Szehő) Kft. ugyanis tavaly csődbe ment. Az okokat az állami felszámoló dolga kibogozni, de tény, hogy az első Orbán-kabinet idején az akkor Fidesz irányította város a Szehőből részt és komoly beleszólási jogokat adott Pomázi Csaba érdekeltségének. Az akkor Fidesz-közelinek számító Simicska Lajos köréhez sorolt vállalkozó az idő tájt számos más település távhőszolgáltatásába is bekerült.

Ám Simicska kiakolbólításával egyidejűleg Pomázi távhő-érdekeltségei is sorra húzzák le a rolót. A közműhivatal tavaly egy vitatott tulajdoni átrendezésre hivatkozva megvonta a Szehő szolgáltatási jogát, azt az IKV-ra ruházva át. Könnyítette a helyzetet, hogy az eszközök mindig is az IKV-nál voltak, azokat a Szehő csak üzemeltette.

 

A szegedi önkormányzat ugyanakkor az IKV távhővagyonát most külön cégbe szervezné. Forrásaink­ ezt a közelgő értékesítés előjeleként értékelik. E felvetést Botka László, Szeged szocialista polgármestere lapunknak cáfolta. Elmondása szerint az átszervezéssel csak a közműhivatal kérésének tesznek eleget. Kifejtette: noha papíron továbbra is a helyhatóságok felelősek a távhőszolgáltatásért, ezt a Fidesz az elmúlt években szinte teljesen kiüresítette. A polgármesteri hivatalok után ma már a kormány szabja meg valamennyi település lakossági távhődíját, a cégek egyedi támogatását pedig a közműhivatal osztja.

Noha a szegedi távhőszolgáltatást eme tarifák és támogatások mellett még működőképesnek nevezte, a tulajdonos helyhatóságnak semminemű gazdasági mozgástere nem maradt, amit Botka László az önkormányzatiság súlyos sérelmének nevezett. Kérdésünket, hogy ennek fényében akkor eladnák-e újonnan alapítandó távhőcégüket az államnak, elméletinek nevezte és leszögezte: eddig nem kaptak ajánlatot az államtól. Mindazonáltal felhívta a figyelmünket a távhőcégek jelenleg is zajló átvilágítására.

A szegedi távhőszolgáltató bejárata. Ezt a céget is állami irányítás alá vonnák
A szegedi távhőszolgáltató bejárata. Ezt a céget is állami irányítás alá vonnák
google street view

Bár a fűtéspénzek pártközeli lenyúlásával tetézett lakossági rezsicsökkentés számos településen a tönk szélére sodorta a szolgáltatást, egybehangzó állítások szerint a legelőrehaladottabb tárgyalások tényleg pont az ellenzéki vezetésű Szegeddel zajlanak. Ezt állítólag segíti Botka László és Lázár János viszonylag kiegyensúlyozott kapcsolata is. Sokak szerint a nagy bejelentést Orbán Viktor kormányfő többször beharangozott szegedi látogatására időzítik. Vevőjelöltnek a legtöbb forrásunk az ENKSZ-et tartja, amely állítólag 1-2 milliárdot adna az eszközökért.

Az azonban kevéssé látszik, hogy a „nemzeti közmű" pontosan miért is akar egy vagy akár több távhőcéget megvenni. Sőt, mondhatni, az idő előrehaladtával egyre homályosabb a kép. A „nemzeti közmű", az ENKSZ tavalyi alapításakor a kormány többször is kifejezte a szinte kizárólag önkormányzati távhőellátás központosítási szándékát. Lázár János tavaly májusban be is jelentette, hogy állami tulajdonba vesznek 90 távhőcéget, vagyis lényegében az összeset. A kormány honlapján ma is olvasható MTI-tudósítás még inkább előreszaladva az ügyletről már múlt időben írt, noha a kancelláriaminiszter csak a tárgyalások megindulásáról számolt be. Azóta szinte teljes a csend: a kormányzati nyilatkozatok inkább a helyzet összetettségét, a mélységi elemzések fontosságát hangsúlyozzák. Kétségtelen, a kormány az NFM-et és a Miniszterelnökséget (azaz az ENKSZ-et) is stratégia- és akcióterv-alkotásra, átvilágításra – értsd: nagybani aktagyártásra – kérte fel, amivel valóban hónapokig el lehet szöszmötölni. Ebben ismereteink szerint az ENKSZ-nek a KPMG nevű nemzetközi tanácsadó segít százmillió forint körüli összegért. A vizsgálódások ugyanakkor inkább megtörik, semmint serkentik a lendületet. Lázár elképzelése, miszerint csak úgy állami kézbe vennének 90 távhőcéget, már a múlté. Kivitelezhetőbbnek látszik, hogy ahol a helyhatóság anyagi vagy egyéb problémák miatt önként bejelentkezik, a kormány nyitott az alkura.

A terv viszont már ott megbicsaklik, hogy a legnagyobb,

az összes hazai fogyasztó több mint harmadát ellátó fővárosi Főtáv állítólag érinthetetlen: Tarlós István nem adja,

és ezt Orbán Viktor hallgatólagosan – úgymond – el is fogadta. Egy hatékonyabbá és olcsóbbá tett országos távhőszolgáltatás viszont még úgy se képzelhető el a Főtáv nélkül, hogy a rendszerek között nincs fizikai kapcsolat.

Azt, hogy a nemzeti távhőforradalom most épp hányas fokozatban száguld, kormányközeli forrásaink merőben eltérően látják. Voltak, akik megnyugtattak, az töretlenül halad előre, míg mások emlékeztettek a Lázár János és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési tárcavezető közötti, hivatalosan eltagadott ellentétekre. E szerint az NFM-hez tartozó MVM a gáz- és a távhőpiacon is bejelentkezett a vételre, önmagát az ENKSZ-nél tőkeerősebbnek és hozzáértőbbnek feltüntetve. Így az NFM–MVM Orbán Viktor asztalára helyezett alternatív javaslatai a távhőre is kiterjedhettek. Az NFM üzenetnek szánhatta azt is, hogy „távhőfejlesztési tervükből" kimaradt a felvásárlási és a rezsicsökkentési oldal. Azaz amíg a kormányfő nem dönt a két csomag között, se az ENKSZ, se az MVM nem tesz lépéseket. Megkeresésünkre a Miniszterelnökségtől annyit üzentek: a nemzeti közmű távhőpiaci belépésének gyakorlati oldaláról még nem született kormánydöntés.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.