Nemcsak az a kérdés, hogy Oroszország megbízható üzleti partnernek mutatkozik-e a jövőben az európai gázpiacon, hanem az is, hogy képes lesz-e kielégíteni az igényeket, mivel a kitermelése évek óta csökken – hangzott el az EU energiabiztonsági stratégiájáról rendezett tegnapi konferencián.
Az egyelőre csak munkadokumentumként létező, idén véglegesítendő stratégia kimondva-kimondatlanul Európa oroszgáz-függőségének csökkentéséről és az alternatívák megteremtéséről szól: ez a szempont egyenrangú motivációként szerepel benne a környezeti és klímavédelmi megfontolásokkal. Ahogyan Jávor Benedek, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának alelnöke fogalmazott, Európa egységes abban, hogy az orosz kitettséget biztonsági kockázatként kezeli, egyedül az Orbán-kormány folytat különutas, oroszbarát energiapolitikát, folyamatosan növelve a magyar energiarendszer Oroszországtól való függőségét.
 |
| Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar kormányfő tavaly márciusban „összekötötte” a két ország gázhálózatát Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára többször is hangsúlyozta, hogy nincs magyar külön út, azaz nekünk is az energiaforrások és a beszerzési lehetőségek diverzifikálása a célunk, amelynek érdekében kiépítettük a határkeresztező földgázszállító kapacitásokat a szomszédainkkal, és „háromlábú” (atom, fosszilis, zöld) energiaellátási stratégiát készítettünk 2011-ben. Aradszki szerint ugyanakkor semmilyen tény nem támasztja alá, hogy Oroszország megbízhatatlan üzleti partner lenne – annyit ismert el csupán, hogy a Gazprom a magyar „gázzsákutcában” nem mindig viselkedik klasszikus piaci szereplőként. Az államtitkár szerint a megújuló energiaforrások erőltetett használata jelentősen drágítja Európában az energiát, ami komoly versenyképességi hátrányt okoz az EU-nak az USA-hoz képest, Magyarország pedig nincs abban a helyzetben, hogy ebbe a „támogatási versenybe” beszálljon.
